A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1997-1998 (Debrecen, 1999)

Történelem - Pozsonyi József: Adalékok a semsei Semsey család történetéhez

magtalan halála után, szintén uralkodói jóváhagyással, unokabátyja fiának - aki Semsey Andor ke­reszt- és fogadott fia is volt - birtokába került. 24 A családnak ezt az ágát, a Nagy Iván által felvett utolsó tagtól (NAGY, 1863. pótlékkötet 353.) 25 - (Lásd a VIII. számú genealógiai tábla) - egy korábbi írásnál részletesebben mutatjuk be. (POZSONYI, 1996.) Ennek az ágnak tagjai közül említésre méltó Albert (Béla), aki, mint Abaúj megye főispánja az 1848-as forradalmi mozgalomtól magát feltűnően távol tartó birtokos osztályt a következő szavak­kal ostorozza: "Fájdalom és bosszú váltva forralja az ember vérét, midőn tapasztalni kénytelen, hogy mikor kisebb birtokosok vetélkedve hordják össze szükségleteikből önmegtagadással elvont ál­dozataikat; mikor találkozik féltelkes szegény polgár ki 10 pengő forintot örömkönnyek közt tesz le a haza oltárára, akkor a nagyobb birtokosok némely része a hazának, mint koldusnak dob oda, in­kább szemszúrásból, mint becsületes hazafiságból egy pár nyomorult forintot."(TÓTH, 1952. 133.) Albert fia László 1869-ben született; a középiskolát Kalksburgban a jezsuitáknál végezte, majd jogot tanult Angers-ban, Oxford-ban és Budapesten, ahol 1893-ban az állam- és jogtudományok doktorává avatták. A millenniumi ünnepségek alkalmával, Apponyi gróf udvarnagy kérelmére és ajánlatára az uralkodó a szertartásmesteri tisztséggel bízta meg. Abaúj-Torna, Borsod és Hajdú me­gyék első virilistája volt. 1896-tól szabadelvű párti programmal országgyűlési képviselő (STURM, 1906. 358.), II. Rákóczi Ferenc hamvainak hazahozatalát szorgalmazta. 1907. augusztus 25-én " /. Ferencz József király Semsei Semsey László kamarásnak, országgyűlési képviselőnek ősei 14. szá­zad óta katonai és közéleti téren szerzett, részletesen ismertetett érdemeire tekintettel neki és általa feleségétől, Cserneki és Tarkeői gróf Dessewjfy Mária Karolina Arankától született gyermekei And­rás, Heléna és Ladiszlaja részére grófi rangot és az oklevél középső lapján megfestett, szövegében leírt címert adományozza." (NYULÁSZINÉ, 1987. 140.) Semsey László 1929-ben 300 millig­ramm rádiumot ajándékozott Vass József népjóléti miniszteren keresztül egy budapesti rákkór­ház létrehozására. 26 László fia Andor (András), aki még húsz éves sem volt amikor az I. világhábo­rúban tizennégyszer megsebesült (IGNÁCZ, 1972. 178.). A háborút követő titkos tárgyalások során egyik kidolgozója és résztvevője volt az ún. Semsey - Halmos - Csáky tervnek (KARSAI, 1969. 7., 10., 17., 18., 21., 152., 156., 342., 345.) 27 . Gróf Károlyi Klárával fényes külsőségek között kötött házasságát 28 követően diplomáciai szolgálatba lépett. Előbb, 1925-től Rómában, a második világ­háború kitörése után rövid ideig Kairóban és végül 1941-től Buenos Airesben állomásozott. Itt érte a hír Magyarország hadba lépéséről és később a Sztójay kormány hatalomra kerüléséről. A Délamerikai Magyarság című, Buenos Airesben kiadott magyar nyelvű napilap közölte Semsey Andor gróf követségi ügyvivő nyilatkozatát, amelyben bejelenti csatlakozását a semleges külföldön élő magyar diplomaták elhatározásához, hogy nem ismerik el a Sztójay Döme volt berlini követ ál­tal alakított kormányt törvényesnek 29 , egy pár nappal későbbi számban pedig a nácikkal szembeni ellenállásra szólított fel az újság hasábjain, kijelentve "továbbszolgálni nem hajlandó azt a kor­mányt, amely idegen megszálláshoz hozzájárult,," 30 Ez a politikai döntése és a világháborút követő rendszerváltozás évtizedeken keresztül megakadályozta abban, hogy Magyarországra hazatérjen. Hosszú évekig fizikai munkával, később különböző vállalkozásokkal tartotta el családját. Fia, Ta­más építész tervező és kivitelező szakon végzett, feleségével, Széchényi Gabriellával - aki egyenes ági leszármazottja a múzeumalapító Széchényi Ferencnek - ma is Villa Gesellben élnek, abban a házban, melyben az Argentína viharszünetben című könyv írója is vendégeskedett csaknem harminc éve. (IGNÁCZ, 1972. 177-181.) Tamás fia András 1997. október 4-én a fóti templomban és a Káro­lyi kastélyban - ugyanott, ahol több mint hetven évvel ezelőtt a nagyapja - tartotta esküvőjét Stephanie Mayserrel, jelenleg Németországban él. A családnak fentebb bemutatott ágát évszázadok óta abaúji-, a 20. század elejétől grófi ágnak is szokták nevezni. Az ágakra tagolódás már a 15. században elkezdődött. A család először abaúji és 289

Next

/
Oldalképek
Tartalom