A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1997-1998 (Debrecen, 1999)

Történelem - Emődi János: Telegdi sírkövek, emléktáblák. (Függelék Mezőtelegd/Tileagd történetéheu)

12. „Botskor János a kápolna első alapítója, meg halt 1740."

,u Méretei: kb. 28x38 cm. Ugyancsak a kriptában helyezték örök nyugalomra a Komis család tizenkét tagját: Kornis Juliánná 1831, gróf Kornis Kálmán 1832, Komis Mária 1839, Kornis Károly 1868, Komis Anna 1868, Kornis Sándor 1869, özv. gr. K. Károlyné gr. Haller Anna 1873, Komis Miklós 1873, Kornis Béla 1875, Kornis István 1876, Kornis Józsefné Szakolczay Ilona (1857-1882) és férje Kornis József (1829-1890) (VERES, 1917). A kriptát többször feldúlták. Az említettek közül kiemelnénk gr. Kornis Károlyt, valószínűleg vele telepedett vissza Telegdre a Kornis család, miután ő 1820 körül birtokrészét vásárolt itt a Hallerektől (Telegd tört. 146). Felesége Haller Anna a család kaplyoni ágából származott, apja Haller János huszárkapitány, a magyar nemes felkelőseregnek kapitánya. Negyedik gyerekük Komis Luize csillagkeresztes hölgy, ki báró Gerliczy Felixné lett s ki közjótékonysági és közművelődést támogató tevékenységével a bihari társadalom köztiszteletét vívta ki. Komis József közalapítványi főtisztként működött (BOROVSZKY, 635-636). Sírok kerültek ki a kastély pincéjéből induló állítólagos alagútból is (TELEGD TÖRT. 158). A jelenlegi temetőben 40 sírkő feliratát másoltuk le, ezek nagy részét a helység tekintélyesebb családjai, birtokosai állították. A szövegek mintegy 40 nemesi előnevet viselő személyt neveznek meg, ezek nagyrészt a lekcsei Sulyok, telegdi Miskolczy, kaáli Nagy, nagykállói (?) Kállay családok tagjai voltak. Mezőtelegd a XIX. és a XX. sz. elején a városiasodás világos jeleit mutatta s csak a közeli Várad erőteljes fejlődése, majd az első világháború utáni krízis hátráltatta, illetve szakította meg e folyamatot. Ennek dacára feltűnő az írásos adatok és az itt bemutatott sírkövek által is jelzett nemes családok viszonylagos nagy száma. 13. Kornis (Gábor?) sírköve. Megközelítően négyzetes arányú, szalagkeretes barokkos, hullámos szélű lap, ebből felső részén máltai kereszt, alsó részén a 75 cm magas kőtalapzatba illesztett rögzítő láb áll ki (ma letörve). Anyaga homokkő, magassága 169 cm, szélessége 102 cm. Az írásmező alsó részén a halál szimbóluma van bevésve: koponya lábszárcsontokkal. A német nyelvű felirat teljesen lekopott, csak néhány szófoszlány betűzhető ki: Hier ruhet in Gott... ... ni der ...Kornis G. vinit... ...lieut... A rangos, katolikus halottat takaró sír valószínűleg Komis Gáboré, aki az osztrák hadsereg tisztje volt. A sírkő formája a XVIII. sz. végére-XIX. sz. elejére jellemző. A német nyelv használata is arra utal, hogy az elhunytnak az osztrák hadseregben volt tisztsége. 14. Asztalos Borbála sírköve, 1822. Trapéz keresztmetszetű, koporsó alakú kő, alsó hossza 204, felső hossza 158, magassága 50 cm. Az alatta levő talapzat mérete 27x76x204 cm. A sírkő két felső oldalán egy kereszt és IHS iniciálék, valamint egy nagybetűkkel írt két-két szakaszos sírvers áll: 10 Valószínűleg a csíkdelnei székely nemes családból (NAGY, 1858, II, 135). Bocskor János 1742-ben Telegden uradalmi igazgató (TELEGD TÖRT. 139), egy-egy leszármazottja 1769 illetve 1830-ban udvarbíró (Telegdi Anyakönyv; TELEGD TÖRT. 30). 11 Sass Kálmán is említi hogy Telegden a kisebb nemesi családok egész sora lakott (TELEGD TÖRT. 30). 12 NAGY, Pótkötet, 1868, 319; Kornis Gábor kapitány volt a Splény ezredben. A sírkő formának egy kései példánya a várad-olaszi temetőben van s a Hoványi család egy tagját jelöli (1820: KORDICS, 1998, 2 kép. 254