A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1997-1998 (Debrecen, 1999)

Történelem - Módy György: Nyugat-Bihar és Dél-Szabolcs települései a XIV. században

Kórógy /Berettyószentmártontól nyugatra/ 1323-ban és 1326-ban helyi nemes birtokosok nevében szerepel. Szata I a debreceni erdőspusztán, Nagycsere nyugati és középső része/ 1325-ben idevaló nemes birtokosok nevében tűnik fel. Templomhelye századunk elején a régi szatai iskolától keleti irányban néhány száz méterre még látható volt. Végül Mustó /Zsákától délre/ 1333-ban a Bozsóddal szomszédosnak mondott faluban élő nemes nevéből ismert. A pápai tizedjegyzékek keletkezése előtti három évtizedből a szabolcsi részen 42 településről vannak okleveles adataink. Ezek között van 12 falu, mely okleveles adat vagy régészeti bizonyíték alapján tatárjárás előtti, 17 település a XIII. század második feléből adatolt, tehát 13 falunk van, melyről 1300-1332 közötti időből szól először oklevél. A vidéken elsők között megjelent Ohat nemzetség fiúutód nélkül halt ki. Birtokaikat a Peresen szomszédos család kapta meg. Ohat és a monostor feltehetően a tatárjárás után Rátót nembeliek kezére került, így cserélhette el 1299-ben, az ebből a nemzetségből eredt Domonkos tárnokmester a Sártványvecse nemzetségbeliek Poroszlómonostoráért a korábban is a monostorhoz tartozó krkusd /Csege és Ohat között/ és Hódos /Egyek határában/ birtokokkal, valamint Csege faluval. 1300-ban a Sártványvecse nembeli Miklós Ohat részbirtokát és Hódost eladta az Örsur nembeli Büki Fioch fiainak. Árkusd legközelebb 1336-ban tűnik fel mint pusztabirtok Ohat határjárásában. A Kata nemzetség ősi monostoros helye Zám 1297-ben vétel útján lett Debreceni Dózsa birtoka, de úgy látszik nem teljes jogon. 1333-ban ugyanis Zárni vagy Csécsi István két fia osztják meg örökségüket. Zám fele és Csecs Lőrincé, a biharmegyei Ősi - a nemzetségből eredt Ősi család névadója - János gömöri főesperesé lett. A szabolcsi részen a XII-XIII. században legnagyobb birtokkal rendelkező Gutkeledek itteni központja továbbra is a monostoros Adony és a két Gut. Adony a monostor kegyuraságával 1307. és 1321. évi adatok szerint osztatlan birtokuk. 1334-ben Salamon fia János perelte Gut és más birtokból neki járó részekért annak a Lőrinc ispánnak az unokáit, aki 1289-ben unokaöccseinek kiadta a két Gut-bó\ járó örökségüket is. János a pert Balkány-i Lászlóval és Fábiánnal szemben megnyerte. Ő az őse a két Guton később birtokos kis- és nagyguti Guti családnak. Józsa-Kismacs 1304-ben Szentgyörgy néven szerepel, amikor is Kis Kozma - feltehetően a XIII. század második felében itteni földesúr Kozma fia - és elsőfokú unokatestvére Adony fia Ivánka, másod unokatestvéreivel a későbbi Diószegi és Dobi családok két ősével együtt váltotta vissza. 1307-ben Szentgyörgy föld /terra Szentgyörgy!/ Ivánka ispáné. Láttuk korábban, hogy 1292-ben Gutkeled nembeli Dorog fia Péter cserével szerezte meg Tamási és Demeter falvakat Örsur nembeli birtokosától. 1300-ban pedig az Örsur nemből eredt Szalonnai család Köpcs falut /Hajdúsámsontól északkeletre/ Bigécs nevű birtokával /Hajdúhadház határában állt/ adta cserebirtokként Dorog fiainak. Mind a négy cserével kezükre jutott falu 1312-ben a Dorog ág birtokai megosztásában szerepel. 8 Tárnok: GYÖRFFY 1963. 674. - Bánkegyháza: Z. I. 250., A. II. 175. - Uzfalva-Kékes: GYÖRFFY 1963. 631. - Darvas: MÓDY 1986. 158. - Szentadorján: GYÖRFFY 1963. 667., MÓDY 1986. 157., MÓDY 1990. 18-19. - Kórógy: MÓDY 1990. 21, 24. - Szata: GYÖRFFY 1963. 666., MÓDY 1981. 12. - Mustó: A. III. 39. 9 Ohat, Árkusd, Hódos: MÓDY 1975. 87-88., MÓDY 1981. 180-183., MÓDY 1996/b. 23-27., W.V. 203., H. VIII. 414. - K.I. 120. 140-41. - Csege: W.V. 203. 10 Zám, Csecs: MÓDY 1997. 18-21. 11 Adony, a két Gut, Szentgyörgy: Sopr. Okit. I. 67-68., K. I. 139. - MÓDY 1988. 84-85. - M. NEPPERMÓDY 1985. 116-118. 12 Tamási, Demeter, Köpcs, Bigécs: MÓDY 1965. 139-140. W. XII. 664., F. VI/2. 298. NÉMETH Péter Bigécs helyét Tiszadob határába helyezi. /A középkori Szabolcs megye települései. Nyíregyháza, 1997. 222