A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1997-1998 (Debrecen, 1999)

Utak a múltba - Borhy László: Rómaikori gemmák

templom kultuszképében rögzült ikonográfiát és attribútumokat közvetíti a római császárkor későbbi időszakából. A gemmán látható Mars-ábrázolás kidolgozására a következő ismérvek jellemzők: nagy fej, vékony nyak, az arcél nem más, mint egy függőleges véset. A szemet és az orrot külön jelölte a vésnök. Az alakot erőteljes, egyenes vállvonal jellemzi, a test középső része mélyen bevésett, a pteryges alól kilógó ruharedők pedig vékony vonalakkal jelöltek. Az izompáncél alját és a paludamentum végét egyenesen vésett vonal jelzi. A lándzsát és a szalagokat a felületbe karcolva jelenítették meg. Mindezek alapján a gemma Mars ábrázolása részletes, de közepes színvonalú munkának mondható. A politor a követ nagyon gondosan és szabályosan csiszolta. Minthogy az ábrázolás a gemma felületén szabályosan helyezkedik el, feltételezhető, hogy a scalptor a vésés megkezdése előtt az elkészítendő alakról bekarcolt előrajzot készített, majd többféle, finomabb és durvább vésőt használva véste ki. A gemma keltezésére vonatkozóan - minthogy szórványleletről van szó - az ásatásból csak közvetlen adalékokkal rendelkezünk. A felszín alatti legfelső római rétegek, amelyekből a gemma is származik, a 2. század második felére és a 3. század első felére tehetők. Ezért ha a gemma készítése nem is biztosan, de földbe kerülése talán erre az időszakra esik. 3. ANTONINUS-KORI NŐI PORTRÉVAL DÍSZÍTETT ÜVEGGEMMA Az 1995. évi ásatás egyik kiemelkedő lelete egy áttetsző üvegpasztából készült gyűrükő, amely parányi mérete és törékeny anyaga miatt rendkívül ritkán figyelhető meg ásatásokon. Ltsz.: 995.F14.059.1. Mérete: 10 x 8 x 1 mm (3. kép). 0 5 10 mm 1 i t a % I iii<» 3. kép 212