A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1997-1998 (Debrecen, 1999)

Utak a múltba - Borhy László: Rómaikori gemmák

2. MARS ULTOR ÁBRÁZOLÁSSAL DÍSZÍTETT ÓNIXGEMMA Az 1994. évi ásatáson a D15 szelvény kidobott földjéből szürke ónix gemma került elő szórványleletként. Ltsz.: 994.D15.315.3. Mérete: 14 x 11 x 2 mm (2.a-c kép). Az ovális alakú gemma, amely parányi mérete alapján valószínűleg gyűrűkő lehetett, jól polírozott, díszített felületén enyhén domború, másik felülete sík, széle ferdére vágott. A díszített felület alsó harmadában és bal szélén sérülések láthatók, amelyek a gemmának a gyűrűből való erőszakos kivételekor keletkezhettek. Az ábrázolás vésési típusa: intaglio. 2. kép A gemma teljes díszített felületét alapvonalon álló, háromnegyed szemből nézetben ábrázolt, testsúlyát a bal lábára helyező szakállas férfialak tölti ki. Jobbra fordított fején korinthoszi sisak, testén izompáncél látható. Vállain hátul átvetett paludamentummdk egyik vége a bal karját takarja, másik vége pedig felemelt jobb karja mögött lelóg. Bal kezével földvonalon álló pajzsra támaszkodik, jobbjában kicsit ferdén álló, lefelé fordított hegyű lándzsát tart, mögötte a lándzsára kötött, hosszú, lebegő szalagok láthatók. A gemmán ábrázolt alak attribútumai alapján Mars Ultor isten ábrázolásával azonosítható. Ennek az Imperium Romanum provinciáiban is népszerű, P. Zazoff megállapítása szerint a „Reichsglyptik" válfajába tartozó védőistenség ábrázolásának (ZAZOFF 1983:329) az előképe Rómában a Forum Augustin álló Mars t//tor-templom kultuszszobra volt (ZANKER, 1988:201203, Abb. 155. a-b; GANZÉRT 1988:149-200; Ovid., Fasti 5. 550-578.; ALFÖLDY 1992:1732). Mars Ultor kultuszszobra nem maradt az utókorra, izompáncélban és korinthoszi sisakban ábrázolt szakállas alakja a római császárkori kisplasztikában, elsősorban érmeken (BMC I. 229., Nr. 38-40., Taf. 50.: 24., 25.; LIMC II. s.v. Ares / Mars, Nr. 231-235) és gemmákon (MANDRIOLI BIZZARRI 1987:87, Nr. 132 (Mars Gradivus); GESZTELYI 1986: 103-104. - Nr. 12.: Mars Gradivus és 104. - Nr. 13.: Mars Ultor) hagyományozódott, és közkedvelt maradt a későbbi évszázadokban is. Mars Ultor fegyverattribútumai közül a lándzsával és a pajzzsal érdemes a brigetiói gemma ábrázolása kapcsán külön is foglalkozni. A lándzsát, attól függően, hogy lefelé fordított - földbe szúrt? - heggyel vagy álló helyzetben ábrázolják, a kutatók eltérően értelmezik. G. Hafner a földbe szúrt lándzsát a „győzelem és az örök béke" szimbólumának tartja (HAFNER 1978:238: „...Die Waffe, die den Sieg brachte wird nicht mehr benötigt, da der Sieg endgültig ist und den ewigen Frieden bringt, sie wird mit der Spitze in die Erde gesteckt"...). E. Simon szerint Mars nem a földbe szúrja a lándzsáját, hanem készenléti helyzetben tartja, ezért az éberség jelképeként értékelhető. Mindez az archaikus Mars ősi fegyverfétis jellegéből következik, hiszen a források tanúsága szerint alakját eredetileg lándzsa formájában tisztelték (Plut., Romulus 291; Sérv., ad Aen. 8.3). A Mars (Ultor) attribútumaként ábrázolt pajzs a hagyomány szerint Numa uralkodásának nyolcadik évében az égből aláhullott szent pajzzsal (ancile, caelestia arma) lehet kapcsolatban, amelyet - a róla készített 11 másolattal együtt - a Salii-papok 12 tagú testülete őrzött (LuciL, Sat. 9.36; Liv., Ab űrbe cond. 1.20.4; Ovid., Fasti 3. 373 skk.). A gemmán látható hosszú, a lándzsára kötött szalag Rhea Silvia mint Vesta-szűz papi szalagjával hozható kapcsolatba (Liv., Ab űrbe cond. 1.3.11; Aur. Vict., De őrig. gént. Rom. 19.4, De vir. ill. 1.1; Verg., Aen. 7.659). Összességében véve a gemma Mars alakja az Augustus idején a Róma-városi Mars Ultor211