A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1997-1998 (Debrecen, 1999)

Utak a múltba - Borhy László: Rómaikori gemmák

I. kép vető vonalak egyrészt a gyürükő hangsúlyozására, másrészt a gyűrűlemez jelölésére szolgálnak. A gyűrű hátulsó, viseléskor a szemlélő számára láthatatlan része díszítetlen és kidolgozás tekintetében éles kontrasztban áll az elülső résszel. A karika szélessége hátul 17 mm-ről 4 mm-re vékonyodik (l.a, le kép). Ez az általánosan elterjedt gyűrűforma a Kr. u. 2. századtól a 3. század közepéig volt használatban (TÓTH 1986:8). A háromrétegű (fekete, fehér és vörös) üvegpasztából készült gyürükő ovális alakú és széle ferdére vágott, felülete enyhén domború. A többrétegű gemma színösszeállítása feltehetőleg réteges követ, talán karneol-ónixot utánoz, amely az egész császárkor folyamán kedvelt gyűrükőnek számított. A gemma vörös felületén nehezen kivehető, alapvonalon álló, háromnegyed szemből nézetben ábrázolt alak helyezkedik el. Jobbra fordított fején valamilyen fejfedő, talán sisak látható, az elmosódott körvonalak miatt azonban további attribútumairól semmi biztosat nem lehet megállapítani, így az sem eldönthető, hogy ruhás vagy ruhátlan, férfi (pl. Mars, Mercurius stb.) avagy női (pl. Minerva, Dea Roma stb.) alakot ábrázol (l.b kép). A gyűrű megmunkálását tekintve gyenge minőségű munkának mondható: mind a karika vonalvezetése szabálytalan, mind pedig a gyűrűn látható díszítés durván elnagyolt. Ez a minden finomságot nélkülöző felületesség összhangban áll a gyűrű bronz anyagával, amelynek hatását az olcsó tömegproduktumként előállítható, többrétegű drágakő benyomását keltő színes üvegpasztagemmával próbálták némileg növelni. A keltezéshez a Kr. u. 2-3. századra jellemző gyűrűforma és a gemmán ábrázolt alaknak a 2. század második felére jellemző függőleges - tehát nem keresztirányú - elhelyezkedése mellett az ugyanabból a rétegből előkerült, Antoninus Pius uralkodására (138-161) keltezhető, sajnos, pontosabban nem meghatározható, kopott dupondius (ltsz.: 994.R7.025.2.) valamint a terra sigillata leletek szolgáltatnak további támpontokat, amelyek a 2. század második felére és a 3. század első harmadára keltezhetők. 2 Az érem meghatározásáért dr. Lányi Verának, az ELTE BTK Régészettudományi Intézetének 1997-ben elhunyt ny. egyetemi docensének tartozom köszönettel. 3 2. századra keltezhető sárga és piros házikerámia valamint közép-galliai (Drag. 30) és Rajna-vidéki (Drag. 37) reliefdíszes terra sigillata töredékek jöttek elő (ltsz.: 994.R7.025.3-4.). 210