A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1997-1998 (Debrecen, 1999)
Utak a múltba - Borhy László: Rómaikori gemmák
Borhy László A KOMÁROM / SZŐNY - VÁSÁRTÉRI ÁSATÁS RÓMAI KORI GEMMALELETEI A Brigetio területén, Komárom / Szőny - Vásártér lelőhelyen 1992-ben Komárom város kezdeményezésére, a helyi önkormányzat anyagi támogatásával (PAULOVICS 1941:118 skk.; BARKÓCZI 1944-1951; BORHY-SZÁMADÓ 1996)'újraindult, és az ELTE Régészettudományi Intézete Ókori Régészeti Tanszékének tanásatásaként folytatott régészeti feltárásokon 3 gemma - egy közülük bronzgyűrűvel (1. Nr. 1.) - valamint egy olyan bronzgyűrű került elő, amelynek egykori gemmadísze nem maradt fenn (1. Nr. 4.). Ezeknek az ásatásból származó leleteknek a publikálásakor azért esett a választás a debreceni Déri Múzeum Évkönyvére, mert úgy gondoltuk, hogy a legmegfelelőbb annak a hazai múzeumnak a folyóiratában közölni őket, amely maga is nagy számban tudhat gyűjteményében vésett köveket, amelyek egyes darabjairól ráadásul feltételezhető, hogy ugyanúgy Brigetióból származnak, mint az itt bemutatásra kerülő darabok (GESZTELYI 1986). I. BRONZGYŰRŰ HÁROMRÉTEGŰ ÜVEGPASZTAGEMMÁVAL 1994-ben az R7 szelvényből a SE 025 sz. rétegből szinte teljesen ép, gemmás bronzgyűrű került elő. Ltsz.: 994.R7.025.1. Mérete: 17 x 9 x 4 mm (1. a-d kép) A gyűrűkarika külső kerülete ellipszis alakú, kivéve a gyűrűkő oldalát, amelynek felülete a gemma szélességében egyenes vonalvezetésű. A gyűrű belső vonala alul és felül ovális, legnagyobb átmérője belül 21x17 mm, kívül 24 mm. A gyűrűforma kialakítását az alábbi esztétikai szempontok határozták meg. Elülső, a szemlélő felé néző felülete szinte szögletesre nyújtott, vastagabb, erőteljesen kidomborodó vállkiképzéssel. Középső részét a felület legnagyobb magasságánál (17 mm) az álló helyzetű, a gyűrű felületének síkjából 2 mm magasságban kiemelkedő gemma uralja, amelyet az utólag véséssel kialakított, alámetszett foglalatba helyeztek, úgy, hogy a foglalat és annak pereme alá kb. 2 mm magasságban körben beleágyazódik (1. d kép). A foglalat kivésése során a gyűrűlemez gemma alatti felületét olyannyira elvékonyították, hogy a foglalat alsó pereme és az ujjal érintkező hátoldala feltehetőleg a viselés során megsérült. A gemma mindkét oldalán két-két párhuzamosan futó, ívesen bekarcolt vonaldísz látható. A baloldali szinte függőlegesre sikerült és csak alsó részén ívelt, a jobb oldalon viszont a gemmát párhuzamosan kö1 Az ásatások támogatásáért külön köszönet illeti dr. Krajczár Gyula polgármestert (1935-1998), Rédli Margit polgármesteri referenst. Jelen tanulmány elkészítésekor az 1. és 2. sz. gemmás gyűrű ill. gemma leírásában Balogh E. egyetemi hallgató volt segítségemre, a terra sigillata töredékeket Beck T. PhD hallgató határozta meg. Közreműködésüket ezúton köszönöm. 209