A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1995-1996 (Debrecen, 1998)

Történelem - Módy György: Nyugat-Bihar és Dél-Szabolcs települései a XIII. század végéig

A megismert kilencvenhat településből a XIII. század első felében 46-ban bizonyosan volt templom, további 11 feltehetően épített templomot, de erre biztos adatunk csak a XIII. század végéről van. Elep félköríves szentélyzáródású egyházának alapjait Sőregi János 1934-ben tárta fel. Haláp és Macs templomai egyenes szentélyzáródásúak voltak, épülhettek 1220-1230 között, de később is. Alapjaikat Zoltai találta meg 1905-ben, illetve 1912-ben Józsa prédium a későbbi Kismacs 1234-ben említett Szent György tiszteletére emelt egyhajós, egyenes szentélyzáródású templomának maradványait M. Nepper Ibolya 1981-ben tárta fel. 1983-ban Debrecen-Nagycsere Jankóhegyen ásattam ki a XIII. század elején már álló kicsiny négykaréjos templom döngölt fekete agyagalapozását. Téglákat eredeti helyzetben csak a keleti karéj - a szentély - északi diadalívén találtunk. Újlak, későbbi nevén Szentjános magánkegyúri kápolnája lehetett a birtokosnak az udvarhelyén.

27 Fancsikát, Monostort, Somát, Szentdemetert, Andaházát, Papegyházát, az egyik Gutot, Demetert, Adonyt, Csecset, Videt, Ebest, Szentléleket, Balmazt korábban részletesen tárgyaltam. A nemzetségi monostorokén kívül a templomok megismert patrociniumai a következők: Szűz Mária (Szoboszló, Tursámson, Kismarja, Iráz és Görbej), Szent András (Bajom, Debreceni, Szent György (Ohat parochiális egyháza, Köteles, Józsa-Kismacs), Szent Kozma és Dámján (Szomajom), Szent Kereszt (Kereki, Lomb), Mindenszentek (Cégény, Zomlin, Csege), Boldogasszony (Gáborján parochiális egyháza), Szent Mihály (Macs), Szent Péter (Körmösd, Peres/ Szent Demeter (Szentdemeter, Demeter, Hort), Szent Egyed (Esztár), Szent Márton (SzentmártonJ, Szent János (Újlak, Gut), Szentlélek (Szentlélek), Szent Miklós (Böszörmény). Népi viszonyok: A X. századi szláv szórványokat bizonyító helynevek például Szerep, Esztár, Konyár, Zomlin, Kinizs, Szandalék, Csarna (Udvari egyik határrésze), Rikács (Ártánd korábbi vagy párhuzamos neve) a XIII. század elején már nem utalnak szlávokra. Pród és Szoboszló szláv eredeztetésű, de a magyar névadásra jellemző módon személynévből lettek helynévvé, így nem vonatkoztathatók etnikumra. Görbej és a Bajom határában lévő Kacskara-ér nevéből kitűnik, hogy ez a rész beletartozott a Györffy György által bizonyított Nagy-Sárrét feletti besenyő településterületbe.

28 A XIII. század közepe előtt a szláv és besenyeő etnikum természetesen asszimilálódott. A később adatolt két Csehi település tatárjárás előtti telepítés. Vlach-oláh-román csoportoknak nincs nyoma. Szólnunk kell a Szent László I. törvényének 9. cikkelyében 1092-ben írt izmaelitákról, vagy magyarul böszörményekről. A böszörmény mohamedánt jelentett, nem etnikumot. 1215-ben nyíri izmaelita Cégény-ben lakókat idéztetett törvény elé. Nyíri izmaeliták 1219-ben rablással vádolták a borsodi Vámos és Tapolca falubelieket. 1222-ben pedig ugyanezek Salamon falubelieket vádoltak meg rablás miatt. Cégény és Salamon a szabolcsi Böszörmény határosai. Ezek az izmaeliták ott éltek, ők adtak nevet a településnek. Az Árpád-kori Magyarország gazdasági életében fontos szerepe volt a pénzügyletekkel foglalkozó izmaelitáknak. Népi azonosításuknál kálizokra és vol27 Elep lásd Sőregi János: A hortobágy-görbeháti középkori templom és temető. In: DMÉ 1934. (Összeáll.: Ecsedi István-Sőregi János, Debrecen, 1935) 105-147.; Módy, 1989a. 47. - Haláp és Macs: lásd Módy, 1989a. 43-44. és 46. - Józsa - Kismacs - Szentgyörgy: lásd M. Nepper Ibolya-Módy György: Szentgyörgy az 5. jegyzetben i. m. 91-131.; Módy, 1989a. 51. - Újlak- Szentjános: lásd Módy György: Elpusztult Árpád-kori falvak kutatásának újabb eredményei a debreceni Erdőspusztán. In: Az Országos Erdészeti Egyesület Erdészettörténeti Szakosztályának Közleményei XVI. (Bp.-Debrecen, 1988) 49-57. és Módy, 1989b. 143-144. 28 Györffy György: Besenyők és magyarok. In: Körösi Csorna Archívum I. kiegészítő kötet. (Bp., 1940) 423425., 494. 177