A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1995-1996 (Debrecen, 1998)

Néprajz - Magyari Márta: „Szépség Pászka, az Úr Pászkája” A görög katolikus húsvéti kalács készítésének hagyományos formái

Magyari Márta „SZÉPSÉGES PÁSZKA, AZ ÚR PÁSZKÁJA"

1 A görög katolikus húsvéti kalács készítésének hagyományos formái A görög katolikus húsvéti szokáskörön belül a megszentelt ünnepi kalács, a pászka gazdag szakrális telítettsége miatt mintegy az ünnep jelképévé vált. Ez a szakrális telítettség az oka annak, hogy a pászka számos szokásszerü cselekvést, vallásos képzetet vonzott magához. A népi szemlélet amellett hogy szentelményként tiszteli a pászkát, a megszentelt kalácsot az eucharisztiához közelállónak tekinti és gyakran Krisztus testének jelképét látja benne.

2 A következőkben elsősorban annak a terepmunkának az alapján próbálom megrajzolni a húsvéti pászkához kapcsolódó hagyományokat, amelyet az 1990-es évek első felében Hajdú-Bihar megye görög katolikus településein végeztem.

3 A görög katolikusok hagyományos húsvéti kalácsa, a pászka búzalisztből gyúrt kelt tésztából készül. Sütésének hagyományos időpontja nagyszombat hajnal, vagy kora reggel. Nyíradonyban emlékeznek rá, hogy a két világháború közötti években, amikor a templomi virrasztás szokása még eleven gyakorlat volt, egyes asszonyok kora hajnalban bedagasztották a pászkát, s utána néhány órára, amíg a tészta kelt elmentek a templomba. Napjainkban is leginkább nagyszombaton sütik meg a házilag készített kalácsokat. Mivel azonban az ünnepi ételek elkészítésének is ez a hagyományos időpontja, s így a pászka sütésén túl is nagyon időigényes és fáradságos munka, újabban előfordul az is, hogy a pászkát már nagycsütörtökön megsütik, nagypénteken azonban 1 Dicsérjétek az Urat! Görögszertartású katolikus énekeskönyv. Budapest, 1984. 380. 2 Bartha Elek: Adalékok a görög katolikusok eucharisztikus szentelményeinek néprajzához. In: Néprajzi tanulmányok. Debrecen, 1982. 501-809. 3 Magyari Márta: Húsvéti szokások a nyíracsádi görög katolikusok körében. In: Néprajzi tanulmányok. A Hajdú-Bihar megyei Múzeumok Közleményei 51. 141-159. Uő: A bizánci liturgia továbbélése a görög katolikus húsvéti szokásokban. In: Posztbizánci közlemények I. Debrecen, 1994. 153-160. Uő: A görög katolikus húsvéti szokáskör - doktori értekezés - 1994. (kézirat). A görög katolikus magyarság történetéről, néprajzáról lásd a következő müveket: Bartha Elek: A bizánci liturgia nyomai a néphagyományban. In: „Mert ezt Isten hagyta..." Szerk.: Tüskés Gábor, Budapest, 1986. 312-327. Uő: A görög katolikus magyarság vallási néprajza. In: Magyar néprajz VII. Szerk.: Hoppal Mihály, Budapest, 1990. 425-442. Cserbak András: A magyar görög katolikus népi vallásosság művelődéstörténeti háttere. In: „Mert ezt Isten hagyta..." Tanulmányok a népi vallásosság köréből. Szerk.: Tüskés Gábor, Budapest, 1986. 275-311. Mezősi József: Hajdúdorogi görög katolikus népszokások. Vallási néprajz 3. Budapest, 1987. 355-381. Papp György: Szabolcsi görög katolikus parochiák. In: Vármegyei szociográfiák IV. Budapest, 1939. 139144. Pirigyi István: A magyarországi görög katolikusok története I—

II. Nyíregyháza, 1990. Sasvári László: Görög katolikus gyászszertartások. In: Előmunkálatok a Magyarság néprajzához, 10. Budapest, 1982. 391— 395. 275