A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1995-1996 (Debrecen, 1998)

Néprajz - Magyari Márta: „Szépség Pászka, az Úr Pászkája” A görög katolikus húsvéti kalács készítésének hagyományos formái

sohasem. Emellett minden településen általános tendencia az is, hogy már nem csak házilag sütött, hanem üzletben vásárolt, vagy a sütőipartól rendelt „bolti kalács"-okat szenteltetnek.

4 „Most mindenki íratja a pászkát. Tűlem is kérdeztik, hogy, hát te nem íratsz? Szinte úgy restellem, hogy én nem íratok, restellem mondani, hogy nem, én sütök. Eszembe jutott most erről, hogy régen meg azt szegyeitek az asszonyok, ha botba vettek kenyeret. " (Pál Józsefné, sz. 1923. Újfehértó) A pászkát a kenyérsütésnél használatosnál kisebb méretű fa teknőben dagasztják. A szükséges mennyiségű lisztet korábban szakajtóval mérték ki, a többi hozzávalót, cukrot, sót marokkal. Újabban már súlymértékben, kilóban, dekagrammokban tartják számon. „Ilyen gyékény szakajtója vót anyámnak, azt jó tetésen megszedte liszttel és tudta, hogy abbúl hány pászka lesz. Nem kilóra mértük. A cukrot, azt ilyen összemarékkal tette hozzá, a sóból meg egy vaskanálnyi formát. " (Dorogi Jánosné, sz. 1923. Nyíracsád) A pászka tésztáját az emlékezet szerint mindig boltban vásárolható élesztővel kelesztették. Nyíracsádon a langyos tejben széjjelmosott, feláztatott élesztőt a teknő sarkába öntik, cukrot kevernek bele és letakarva kelni hagyják. Hajdúdorogon

5 és Hajdúböszörményben a pászka kelesztéséhez cököt készítenek. Ez liszt, élesztő, cukor és tej keverékéből áll, amelyet egy kis lábosban kevernek össze, s miután megkelt, újból kikeverik, majd a sütőteknőben lisztet szitálnak hozzá. Ezt a kovászt a teknőben fakanállal még egyszer jól eldolgozzák. Hajdúböszörményben a kovászolás munkafolyamatához az emlékezet szerint keresztény szimbolika és mágikus analógiás cselekvés egyként járul. „ Nagyanyám úgy nevezte ezt a kovászt, hogy cök. Az azt jelentette, hogy többször csinált egy kicsit. Az a sok élesztő hamar nyomja fel, duzzasztja, akkor mikor már majdnem tele van az edény, akkor újra visszavertük. Emlékszem, nagyanyám is fakanállal mindig visszaverte háromszor és utána tőtötte bele a teknőbe. Egy valami kasztrojba keverte meg, úgy borította abból a teknőbe, még a teknőbe is verte aztán. Nagyanyámtúl hallottam így, hogy cök. A kenyérsütésnél is ugyanúgy. Az jó vót, egy kis cököt csinálni, a kenyérsütéshez is, de inkább a kalácshoz. Ezt mindig láttam anyámtúl is, hogy keresztet vetett a kovászra, ez biztos így vót. Meg akkor kelt meg hamar a kovász, ha így hirtelen elfordult a teknőtől, ezt emlékszem mindig mondták." (Kövesdi Ferencné, sz. 1927. Hajdúböszörmény) A pászka tésztájába vidékenként különböző mennyiségű cukrot tesznek, nagyon édesre azonban sehol sem készítik. Hajdúböszörményben csak a cökbe raknak egy kevés cukrot, a böszörményi pászka ízesítése közel áll a kenyértészta ízesítéséhez. A pászkát többnyire tejjel dagasztják. Vértesi tapasztalat szerint azonban, foszlósabb lesz a kalács, ha nem tejjel, hanem savóval dagasztják. Szokásban van emellett egy másik jellegzetes görög katolikus húsvéti eledel, a sárgatúró készítése közben keletkező melléktermék, a sárgatúró édeskés levének használata is erre a célra. Nyíracsádon úgy vélik, hogy a sárgatúró levének felhasználását inkább csak a cukorral való takarékoskodás indokolta, s a háborús években volt általános. 4 Egy hajdúdorogi péküzemben nagyobb mennyiségben készítettek a helyi hagyományoknak megfelelő formájú fonott kerek kalácsokat az ünnep előtt. (1996) 5 Mezősi József: Húsvéti pászkaszentelés Hajdúdorogon. Honismeret, 1990. 2-3. 105. 276