A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1995-1996 (Debrecen, 1998)

Régészet, ókortudomány - Nagy Emese Gyöngyvér: Az alföld vonaldíszes kerámia kultúrájának kialakulása

Bóna István a 80-as évek közepén az AVK kialakulását helyi, mezolitikus alapokból vezeti le.

76 A Szatmár-csoportot felső-szabolcsi festett kerámiás leletcsoportként értelmezi, mely nem az AVK protofázisát jelenti, hanem a Körös-Staröevo külön csoportját. Feltételezi, hogy az AVK kialakulásában szerepe volt a Szatmár-csoportnak.

77 Később - a legújabb kutatási eredményekre hivatkozva - megállapítja, hogy a Szatmár I-, Szatmár II-csoport vagy fázis nem létezett: a Szatmár I tulajdonképpen a Körös kultúra erdélyi ága a Szamosközben és Felső-Szabolcsban, melyből a kora és középső neolitikum határán kialakul a Szamosvidéki Festett Kerámia köre; a Szatmár II pedig az AVK legkorábbi fázisa.

78 Mint láthatjuk, a mai napig sem megoldott az AVK kialakulásának kérdése. A bizonytalanságot legtöbbször az értékelhető leletek hiánya okozza. Remélhetőleg a közeljövőben mind több ilyen lelőhely kerül feltárásra, ill. feldolgozásra. A Protovinca kérdés Protovinca-fázison a Körös kultúra késői szakaszát értjük a dél-alföldi területen. Hogy mégis mennyire valós ez az elnevezés, ill. milyen kapcsolatban áll a Vinca kultúrával és az AVK korai fázisával - ezt próbáljuk a következőkben kideríteni. A Protovinca horizontot elsőként D.Srejovic definiálta pusztán elméleti alapokon: olyan típusú leletanyagot jelöl, amely az Alduna jugoszláviai partjai mentén a Starőevo típusú emlékanyag fölé telepszik. Itt lényegében a Vinöa-Tordos „A" jellegű leletekről van szó. A következő lelőhelyeket sorolta ide: Gornja Tuzla, Vinéa, Podporanj, Verbicioara, Celopeö.

79 Trogmayer Ottó a 60-as években a dél-alföldi ásatások (Maroslele-Pana 3.gödör) folyamán észrevette, hogy egyes töredékek a VK stílusjegyeire emlékeztetnek; de az AVK és a Köröscsoport közötti kapcsolat kérdését még nem tudta tisztázni.

80 Szarvas-Szappanos (Krecsmarik Endre), Hódmezővásárhely-Gorzsa (Gazdapusztai Gyula), Szeged-Gyálarét lelőhelyeken talált vonaldíszes cserepek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a Körös csoport legnagyobbrészt egyidejű az AVK-val.

81 1972-ben körvonalazta először egy önálló Protovinőa horizont létét a Dél-Alföldön, melybe a fent említett lelőhelyek tartoznak (ill.: Deszk-Olajkút I).

82 Ennek megfelelően az AVK korai szakaszát a Protovinca periódussal párhuzamosította.

83 A Protovinöa-jelenség pedig nem más, mint elméletileg a Vinca kultúra kialakulási folyamata.

84 J.Lichardus a Protovinca-periódust az egész Kárpát-medencében egy átmeneti szakasznak tartja a korai neolitikumból a középső neolitikumba, vagyis a legkésőbbi Staröevo és a legkorábbi Vinöa között. Ezzel az időszakkal párhuzamosítja a Staröevo III, Karanovo II (Bulgária) lelőhe76 Bóna István: A nemzetségi és a törzsi társadalom története Magyarországon. In: Magyarország története I. Budapest 1984, 118. 77 Bóna I: A neolitikum kezdetei Szatmárban. In: Régészeti tanulmányok Kelet-Magyarországról. Debrecen 1986, 61-67. - Bóna I: Szabolcs-Szatmár megye régészeti emlékei I. (Őskor). In: Szabolcs-Szatmár megye műemlékei I. Budapest 1986, 17-19. 78 Bóna I: A honfoglalás előtti kultúrák és népek. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye monográfiája I. kötet Történelem és kultúra. Nyíregyháza 1993, 65-67. 79 D. Srejovic: Versuch einer historischer Wertung der Vinca-Gruppe.AI 4 (1963) 6-15. 80 Trogmayer O.: Megjegyzések a Körös csoport relatív időrendjéhez. ArchÉrt 91 (1964) 1964, 67-86. 81 Trogmayer O.: Ein Beitrag... (1968) 5-9. 82 Trogmayer O. i. m. (1972) 71-76. 83 Trogmayer O. i. m. (1978-79) 297-302. - Trogmayer O. i. m. (1982) 279-284. 84 Trogmayer O.: Gedanken über das Randgebiet einer Kultur. Banatica 11 (1991) 75. 63