A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1995-1996 (Debrecen, 1998)
Régészet, ókortudomány - Nagy Emese Gyöngyvér: Az alföld vonaldíszes kerámia kultúrájának kialakulása
lyeket, ill. a Kelet-Kárpát-medencei VK korai szakaszának végét. A periódus legkésőbbi szakaszában alakul ki az AVK a Körös kultúra eredeti területének északi részén. 85 J.Pavúk szerint a Protovinőa periódus - ahol a Vinőa kerámia prototípusai együtt fordulnak elő késő Starőevo-Cri§ kerámiával - bizonyítaná a Starőevo-Cris kultúra Vinőa kultúrává alakulását, csakhogy ezek a leletek tulajdonképpen hiányoznak (1973). 86 Később ilyen leleteket különít el Maroslele-Panán és Faj szón, bár ezek a lelőhelyek a Vinőa kultúra területén kívül fekszenek. 87 Kalicz N. és Makkay J. a Szatmár-csoport anyagát részben párhuzamosítják a Protovinőa horizontba tartozó maroslelei anyaggal. A Protovinőa leletanyagban együtt jelentkeznek Körös és Vinőa formák, díszítések (polírozott felület, fekete-fényezett kerámia, kettőskónikus edények). 88 Makkay János a késő Körös-Starőevo leletanyaggal több helyen keveredő, már Vinőa jellegű emlékanyagot nevezi Protovinőa típusú leletnek; a Körös-Starőevo kultúra azt a késői fejlődési szakaszát pedig, amikor leletanyagában a korai Vinőa fonnák már fellépnek, de még nem kizárólagosak, Protovinőa időszaknak. A 70-es évek elején a Szatmár-csoport korábbi fázisát egykorúnak tartja a Protovinőa időszakkal. 89 Később Endrőd 39, Szarvas 23, Öcsöd-Kiritó, DévavaványaRéhelyi gát és Dévaványa-Atyaszeg lelőhelyek adatai alapján az AVK korai szakaszát (Szatmár II) is párhuzamosítja vele, 90 majd a klasszikus AVK-t. 91 Tipológiailag, történeti összefüggések és a horizontális stratigráfia alapján a Protovinőa leletanyagot a Körös-Starőevo legkésőbbi típusának, ill. a Vinőa kerámia létrejöttét elindító típuskörnek tartja. „Tipológiai bizonyítékok alapján" az AVK és a DVK kialakulása a Körös-Starőevo fejlett időszakában mehetett végbe és a legkésőbbi fázisában fejeződhetett be. Kőtelek-Huszársarok 92 Szatmár II-nek tartott anyagát Protovinőa együttesnek tartja, mely perifériás fekvése miatt (a Körös-Starőevo terület legészakibb peremén) a Szatmár II viszonylag erős hatásait mutatja. 93 Az 1990-ben megjelent cikkét kifejezetten a Protovinőa kérdésnek szenteli. J.Chapman alapján 94 két alcsoportot különböztet meg: az egyikben szórványos Vinőa cserepek fordulnak elő főleg korai Körös-Starőevo környezetben; a másikban nagyjából azonos arányú korai neolitikus és korai Vinőa cserép található, ezek az ún. kevert együttesek. A teljesen kifejlődött Protovinőa típus a Körös-Starőevo utolsó fázisára jellemző. Megadja a Körös-Maros közötti lelőhelyek listáját is. A korai és középső neolitikus fejlődést a következőképpen képzeli el: - klasszikus Körös-Starőevo fázis: korai AVK és Protovinőa jelenlét; - késő Körös-Starőevo fázis: Szatmár és Protovinőa típusok kevert együttese vonaldíszes Szatmár és korai AVK cserepek nélkül; - Szatmár IIfázis: néhány továbbélő Körös-Starőevo forma, teljesen kifejlődött Protovinőa típus és bekarcolt díszű Szatmár-AVK cserepek; - teljesen kifejlődött A VK kerámia. 95 85 J. Lichardus: Zur Entstehung... (1972) 13. -J. Lichardus: Beitrag zur chronologischen... (1972) 119— 122. 86 J. Pavúkx.m. (1973)279. 87 J.Pavúk i.m. (1980)66. 88 Kalicz N.-Makkay J. i. m. (1977) 29. 89 Makkay J.: „Das frühe Neolithikum auf der Otzaki Magula" und die Körös-Starőevo Kultur. ActaArchHung26(1974) 151. 90 Makkay J.: A magyarországi neolitikum... (1982) 25. 91 Makkay J. i. m. (1987) 15. 92 RaczkyP. i. m. (1983) 161-192. 93 Makkay J.: A magyarországi neolitikum... (1982) 26-48. 94 J. Chapman: Vinőa Culture of South-East Culture. Studies in Chronology, Economy and Society. BAR 117(1981)34-35. 95 Makkay J. i. m. (1990) 113-122. 64
