A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1995-1996 (Debrecen, 1998)
Régészet, ókortudomány - Nagy Emese Gyöngyvér: Az alföld vonaldíszes kerámia kultúrájának kialakulása
Gh.Lazarovici és I.Németi az ÉNY-romániai festett kerámiával jellemezhető Piscolt-csoport korai fázisával párhuzamosították a Szatmár II-t. 66 D.Garasanin a Szatmár-csoport két fázisa között egyidejűséget tételez fel, és a Szatmár II-t a balkano-pannoniai kora neolitikus komplexum kulturális elemének ítéli. 6 ' A magyar kutatók közül Korek József a tiszaháti anyag vizsgálata alapján arra a megállapításra jut, hogy a Szamos-völgyén keresztül felhúzódó Körös-csoport találkozik a kerámia nélküli, inkább vadászó közösségek népével, és a meginduló neolitizációban átadja forma- és díszítőtípusait, melyekből kialakul a legkorábbi VK. A Szamos-vidéki anyagot a Szatmár-csoport folytatásának tartja. 68 Raczky Pál az AVK kialakulását a Közép- és Felső-Tisza-vidékre helyezi, ami egyben véget vet a Körös kultúra életének a Kunhegyes-Berettyóújfalu vonaltól délre. 69 A Körös kultúra elterjedésének északi - előbb említett - határvonalát erősen megközelíti az eredeti Ős-Tisza medre. Ez lehet az oka annak, hogy a Körös kultúra nem hatolt az északi területek felé. 70 KőtelekHuszársarok leletanyagának előkerülése (1974) fontos adalékokkal szolgált: ez az első közvetlen stratigráfíai megfigyelés a Körös kultúra, a Szatmár H-csoport és az AVK között. 71 Raczky egyetért Makkayval abban, hogy a Szatmár Il-csoportot kulturálisan helyesebb az AVK 1.szakaszának nevezni, mely a Közép- és Felső-Tisza-vidéken a középső neolitikum kezdetét jelenti. 72 A Szatmár-csoportot Kalicz N. és Makkay J. elsősorban szórványleletek és kis felületű ásatások alapján definiálta. Az újabb ásatások tükrében (Méhtelek, Felsőhomoród) a korábban a Szatmár I fázisba sorolt Tiszabezdéd és Nagyecsed a Körös kultúra erdélyi változatát képviselik, így nem megalapozott rájuk nézve a Szatmár I névhasználat. 73 Összefoglalóan megállapítja, hogy az AVK a Felső-Tisza-vidéken a Körös kultúra erdélyi és alföldi változatának kulturális egymásrahatásában jött létre. 74 Kurucz Katalin a Nyírség neolitikumát összefoglalva jutott arra a következtetésre, hogy az AVK korai szakasza nem alakulhatott ki a nyíri Mezőség területén, mert nincs korai AVK-nak meghatározható lelőhely az említett területen. 75 Gh. Lazarovici-I. Németi: Neoliticul dezvoltat din Nord-Vestul Romániei (Sálajul, Sátmarul §i Clujul). ActaMP VHI (1983) 17-20. - Ez a csoport nem más mint a korábban Ciumesti néven számontartott leletkör átkeresztelése. ' 7 D. GaraSanin i. m. 55-58. ' 8 Korek József: Adatok a Tiszahát neolitikumához. JAMÉ XVIII-XX (1975-77) 8-60. - Korek J: Die frühe und mittlere Phase des Neolithikums auf dem Theißrücken. ActaArchHung 29 (1977) 3-52. ,9 Raczky Pál: A korai neolitikumból a középső neolitikumba való átmenet kérdései a Közép- és Felső-Tiszavidéken. ArchÉrt 110 (1983) 161. - Raczky P.: Megjegyzések az „alföldi vonaldíszes kerámia" kialakulásának kérdéséhez. In: Régészeti tanulmányok Kelet-Magyarországról. Debrecen, 1986, 25. r ° Dobosi Viola: Ásatás Tarpa-Márki tanyán. CommArchHung 1983, 12. " Raczky P. i. m. (1983) 161-162. - Makkay J: A magyarországi neolitikum... (1982) 54. -Raczky P. i. m. (1983) 187. n Raczky P. i. m. (1986) 27. ' 4 Raczky P, i. m. (1986) 39. - Raczky P.: A Tisza-vidéki középső neolitikum kialakulásának kulturális és kronológiai problémái. In: A Tisza-vidék kulturális és kronológiai kapcsolatai a Balkánnal és az Égeikummal a neolitikum, rézkor időszakában (Újabb kutatási eredmények és problémák). Szolnok 1988, 2732. - Raczky P.: Chronological Framework of the Early and Middle Neolithic in the Tisza Region. In: Neolithic of Southeastern Europe and its Near Eastern Connections - Varia Archaeologica Hungarica II Budapest 1989, 233-251. - Raczky P.: The Neolithic of the Great Hungarian Plain and the Vinéa Complex (New Archeological Evidences for the Relations). Balcanica XXIII (1992) 147-150. ' 5 Kurucz Katalin: A nyíri Mezőség neolitikuma, (Jósa András Múzeum Kiadványai 28.) Nyíregyháza 1989, 13-16. 62
