A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1995-1996 (Debrecen, 1998)
Régészet, ókortudomány - Nagy Emese Gyöngyvér: Az alföld vonaldíszes kerámia kultúrájának kialakulása
anyaga különbözik a klasszikus AVK-tól és a Szatmár-csoport korai fázisától is. Összegyűjtik és leírják a csoport két fázisának jellegzetes leletanyagát. 55 Kalicz Nándor a 70-es évektől folyamatosan foglalkozik a problémával. Szerinte az ÉszakAlföld középső neolitikuma nem a Körös kultúra mechanikus átvételéből alakult ki, hanem olyan új kultúra jött létre, melyben a Köröstől eltérő, ezért helyinek vélhető hagyományok erősen érvényre jutottak; talán ebből adódik az AVK erőteljes különállása. 56 A 80-as évek közepétől a Szatmár II-csoportot már az AVK legkorábbi fázisának tartja. 57 A méhteleki ásatások után világossá vált, hogy a Szatmár-csoport idősebb fázisaként meghatározott leletanyag valójában a Körös kultúra Erdéllyel összefüggő része, így az AVK legidősebb fázisának - korábban Szatmár IInek meghatározott anyagát egyszerűen csak Szatmár-csoportnak nevezik. 58 Makkay János 1982-ben még nem tudta meghatározni, hogy a Körös-Staréevo mely szakaszával egyidőben indult meg az AVK fejlődése; mindenesetre későbbi, mint a Körös-Staröevo kezdete. Az AVK-nál a Szatmár Il-t, a DVK-nál a korai DVK bicskei típusát tartja átmeneti anyagoknak. Ennek megfelelően elkülöníti a Szatmár II-csoportot és az AVK korai szakaszát: időben egymás után rendeli őket (51.0.)- Pár oldallal később a Szatmár II az AVK legkorábbi fázisaként szerepel (73.o.), 59 amely már a klasszikus Körös-Starcevo periódus alatt elkezdődött. 60 J.Pavúk (1980) Nyugat-Szlovákiában a „Kelet-kárpáti VK" korai szakaszát négy fejlődési fokozatra osztotta fel: Nitra-, Hurbanovo-, Bífla- és Milanovce-fázisok. A Kalicz N.-Makkay J. által elkülönített Szatmár-csoportról megállapítja, hogy megelőzik a Barca III típusú AVK-t, a Bína-fázis leletanyaga pedig tipológiailag és időben megegyezik a dunántúli Medina-típus kerámiájával. 61 A legutóbb megjelent cikkében (1994) megállapítja, hogy a Felső-Tiszavidék proto-vonaldíszes kerámiájáról szóló tézist nem lehet megerősíteni. Szerinte a Méhtelek-csoport (genetikailag nem lehet az erdélyi Cris kultúrához kötni, inkább a Körös csoport helyi variánsa!) volt az az alap, melyből kialakult az AVK. A legkorábbi dunántúli VK-t nem tartja egyidejűnek az AVK 1.fázisával (« Szatmár II), mely a Dudesti és a Vinca A kultúrák kialakulásával párhuzamosan jöhetett létre. 62 S. Siska többször is tárgyalja a „Kelet-kárpáti VK" fejlődését, leletanyagát; a kultúrán belül területi alapon - megkülönböztetve egy „nyugati" és „keleti" változatot. 63 Cseh és szlovák területen először ő is az ún. proto-VK (a legkorábbi VK) fázisba sorolja Michalovce-Hradok és Lúcky lelőhelyeket. Jóllehet anyaguk különbözik a Szatmár-csoport anyagától, mégis a kerámiaformák és díszítésmódok között kronológiai összefüggést lát. 64 Később már a Kosice-Barca leletek válnak a proto-VK képviselőivé, melyek egyidejűek a Szatmár-csoport késői fázisával. 65 55 Kalicz N.-Makkay J.: Die Linienbandkeramik in der Großen Ungarischen Tiefebene. StudArch VII Budapest 1977, 18-29. 56 Kalicz N.: Agyagistenek. Budapest 1970, 24. - Kalicz N.: A neolitkutatás Magyarországon. Valóság 1976/1,40. 57 Kalicz N.: On the Chronological Problems of the Neolithic and Copper Age in Hungary. MittArchlnst 14 (1985) 23. - Kalicz N. i. m. (1993) 92. 58 Kalicz N., i. m. (1994) 68. - Makkay J., i. m. (1987) 17. 59 Makkay J.: A magyarországi neolitikum... (1982) 26-73. 60 Makkay J. i. m. (1987) 23. - Makkay J. The Protovinőa Problem - as seen from the Norternmost Frontier. In: Vinőa and its World - International Symposium the Danubian Region from 6000 to 3000 B.C. Beograd 1990, 115. 61 J. Pavúk i. m. (1980)7-90. 62 J. Pavúk i. m. (1994) 135-149. 63 J. Pavúk-S. Siska: The Neolithic and Eneolithic. In: Archeological Research in Slovakia. Nitra 1981,31-59. 64 S. Siska: Abdeckung von Siedlungen und einem Gräberfeld aus der jüngeren Steinzeit in Kopcany, Kreis Michalovce. AR XXVI (1974) 5. 65 J. Pavúk- S. Siska i. m. (1981) 36. - S. Siska: Kultur mit östlicher Linearkeramik in der Slowakei. In: Siedlungen der Kultur mit Linearkeramik in Europa. Nitra 1982, 261-265. - S. Siska: Kultúra s vychodnou lineárnou keramikou na Slovensku. Bratislava 1989, 199-201. 61
