A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1995-1996 (Debrecen, 1998)

Művelődés- és irodalomtörténet - Bakó Endre: Gulyás Pál az Ady Társaságban

táns esztétikusát." 24 A másik beszámoló arról ad hírt, hogy „Juhász Géza olvasta fel ismertetését az új költői nemzedékről. Ismertette azt a körülményt, amely ezt az irodalmat létre hívta, s kritiku­sai alapossággal analizálta e költői nemzedék reprezentánsait..." 25 Jó lenne ismerni Juhász Géza tanulmányát, mert csak a teljes szöveg fényében ítélhetnénk meg, mennyire volt egyértelmű és eltökélt a Nyugattal való szembefordulás szándéka, hiszen alig hat hete választották Babitsot az Ady Társaság tiszteletbeli tagjául, s alig néhány nap múlva fogja a Bethlen Gábor Köz bemutatni a Laodameát, amely alkalomból Juhász Géza tartott bevezetőt, s Babitsnak a személyes részvételét lemondó távirata hozzá volt címezve... Úgy véljük, nemhogy Juhász Gézában, de ekkor még Gulyásban sem érett meg az elszakadás gondolata, Juhász a szemé­lyes szakítás gesztusára soha nem is vállalkozott, jóllehet a következő években mind tudatosabban követte a népi írók politikai, társadalmi és esztétikai programját. A népi irodalom kifejezés, meg­lehet, el sem hangzott az említett két napon, Németh László sem az est eszmei tartalmát tartotta érdemlegesnek minősíteni, hanem a közönség meglepő tiszteletét. „Láttak egy várost (tudniillik a meghívott írók), ahol méltósága van az író névnek..." 26 A „második nemzedék" debreceni seregszemléjének fontossága irodalomtörténeti közhely, mert a fiatalok rádöbbentek a nemzedéki összefogásban rejlő erőegyesítés lehetőségeire. De van­nak emberi jellegű hozadékai is a találkozásnak. Ekkor ismerkedett meg személyesen egymással Németh László és Gulyás Pál az Újságíró Clubban rendezett negyven terítékes banketten, s kötött életre szóló barátságot. Ez a dramatikus fordulatokban sem szűkölködő barátság mindkettőjük számára élet- és életműalakító elvi szövegség volt. Gulyás 1932-ben jelentette meg Németh Lászlóról írott nagyjelentőségű tanulmányát. Fölismeri Németh nagyvonalú organizátori készülő­dését, észreveszi kritikusi attitűdjének tudatosságát, újdonságát, jellegzetes szempontrendszerének fő ismérveit, a vállalkozást, az alkat és szerep összevetését, az „etikai mérleg"-et, s készségét a „hoppot kiáltás"-ra. Szerinte Németh László kritikusi kulcsmondata az 1926-os Móricz Zsigmond értékelése kapcsán fogalmazódott meg: „Ez a megvilágítás nem a kortárs irodalom jól szabályzóit esztétikai lámpája, hanem egy idegen világ áramkörébe beiktatott szellem jelentkezési suga­ra...." 27 Baráti véleménye, várakozása, népszerűsítő készsége a Tanú létrejöttében is számottevő szerepet játszott. A költő 1932-ben Arany János élményét fogalmazta meg, 1933-ban Oláh Gáborról jelentetett meg összefoglaló igényű esszét, s amikor február 2-án Németh László először szerepelt egyedül Debrecenben, Gulyás a Tanúról olvasott fel tanulmányt. Az Új írók könyvsorozat szerkesztésében nem vett részt, viszont tőle megjelentették új verseinek gyűjteményét. Mire a Tékozló a sorozat 11-ik tagjaként napvilágot látott, Gulyás már a Válasz egyik szerkesztője volt és újra haragot tar­tott sógorával, Juhász Gézával, mert meg akarta változtatni a kötete elé írt néhány soros előszavát, de Juhász visszaállította a szöveget. 28 A Válaszhoz fűződő kapcsolatát nem részletezzük, azt töb­ben megírták, elsőnek Németh László. A vállalkozásnak az Ady Társasággal való viszonya szá­munkra érdekesebb. Amikor ugyanis Németh László, hosszú habozás után, mégiscsak engedett a debreceniek unszolásának és komolyan kezdte mérlegelni az új debreceni központú nemzedéki folyóirat megalapítását, döntésének egyik motivációja az volt, hogy az Ady Társaságot alkalmas­nak vélte a folyóirat támaszának, közegének. „De vannak az Ady Társaságban, akik nem így gon­dolkodnak. Kardos László például semmiképpen. Már a lapalapítás kezdeti stádiumában a kételyt dec. 1.5. 3. 24 Hatalmas sikert aratott az Ady Társaság irodalmi estje. DFÚ. 1931. 25 Az új írói nemzedék az Ady Társaság ünnepén, Debr. 1931. dec. 1. 26 Debrecen és a fiatalok, Nyugat. 1931. 678-679. 27 Németh László, Prot. Szle, 41. évf. 1932. jún. 375-388. 28 Juhász Gézáné szóbeli közlése. 409

Next

/
Oldalképek
Tartalom