A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1995-1996 (Debrecen, 1998)

Művelődés- és irodalomtörténet - Bakó Endre: Gulyás Pál az Ady Társaságban

képviseli, részben azért, mert nem ért egyet a leendő lap Nyugattal szembeni opponálásával, részben pedig nyugtalankodik a nemzeti szempontok túlzott hangsúlyozása miatt."

29 A Kardosok, László és Pál bekapcsolódtak a tervezgetésbe, majd a tényleges munkába is, de a lap irányával szemben voltak fenntartásaik. Ez is közrejátszott abban, hogy a rendezvényekben rendkívül gazdag 1934-es év végén a fiatalok elégedetlenkedni kezdtek a társaság liberális irányával. Hatvány Lajos majd Ignotus Pál Németh László elleni támadása pedig egyre elszántabban tömörítette őket, s Gulyás irányába kezdtek tájékozódni, mert benne látták a magyar sorskérdéseknek elkötelezett, megújult Ady Társaság vezetőjét. De ő a Válasz sorsa miatt elkeseredve ismét visszavonult és egész évben (1935) nem szerepelt a társaság rendezvényein. Ekkor vetett számot először Debrecennel, amely költői témaként a következő években sajátos mítoszrendszerének egyik alapeleme lesz. 1936 februárjában Debrecen lelke az irodalomban címen tartott előadást.

30 Időközben azonban nyilvánosságra kerültek a lappangó belső ellentétek, elsőnek maga Juhász Géza teszi szóvá a debreceni sajtóban, hogy a társaság vezetősége ellen a „húszasok" erőteljes támadásba lendültek. A kibontakozó sajtópolémia gondozása 1936 januárjában szinte kitöltötte két debreceni napilap kulturális tevékenységét. Juhász Géza cikkéből kiderül, hogy a helyenként emelt hangon folyó dialógusnak már voltak előzményei. Mindenek előtt tisztázzuk, kik a húszasok és kik a harmincasok? Juhász Géza is ezzel indítja cikkét: „Harmincasok azok, akik a kilencszázhúszas években kezdtek írni: húszasok viszont, akik a harmincas években. Ez csak egyszerű? A fiatalok boldog kiváltsága, hogy ilyen egyszerű sémákban láthatják a világot. Ezt a húszasharmincas „ellentétet" is ők találták ki, s úgy látszik, szórakoztatja őket a dolog. A napokban már emlékiratot is kaptam egy ilyen írótól, aki részletesen kifejti a húszasok álláspontját. Ez a húszas levél azt állítja, hogy a harmincasok ott felejtették a fiatalságukat a lövészárokban, s nem tudnak többé pozitívumot alkotni..." Juhász tiltakozik a vád ellen és felsorolja ellenérveit: „Ha csak az Ady Társaság nyolcesztendős múltjára nézek is vissza, mit kell látnom? Ez a társaság, amely a húszasok sémavilágában mint a harmincas nemzedék érdekképviselete szerepel, mindent csinált, csak azt nem, hogy magát nemzedékalakulatnak játssza ki. Mi törtünk itt utat Ady költészetének, Babitsnak, Móricz Zsigmondnak, Szabó Dezsőnek, Tóth Árpádnak, Kosztolányinak, ugyanezt tettük a képzőművészetben Csók Istvánékkal, Medgyessy Ferenccel, aki aztán csatlakozott is hozzánk; ugyanezt tettük a zenében Kodályékkal." Megvédi Gulyás Pált és Németh Lászlót, akiket a levélíró szintén bírált, helyesen bizonyítva, hogy a húszasok Németh László tanait vallják, csak azoknak radikálisabb válfaját. „A húszasok talán beszélni sem tudnának még nélküle. Amit legalább fiatal írótársam a maga nemzedéke programjaként ismertet, ahol nem Németh örökség, merő fogalomzavar. Ilyen, mikor azt követeli, legyen meg az írónak az a tudata, hogy a paraszti magyarságból származik, tehát legyen népies, azaz egyszerű, világos, jellegzetes." Történelmi példákkal cáfolja e követelés lehetetlenségét, majd elutasítja a levélíró antiszemitizmusát és „belföldi transzilvánizmusát".

31 Az első reagálásból kitűnt, hogy a Juhász Gézához intézett levél szerzője Gulyás Gábor joghallgató, a harmincas-negyvenes évek fordulójának egyik jellegzetes szellemi képviselője. Megismétli követeléseit, melyeket újabb pontokkal tetéz. Vádolja a harmincasokat többek között azért, mert kiszolgáltak minden politikai irányzatot a Nyugattól a Napkeletig, nem fejezték ki nemzedékük lelkét, elmulasztották megindítani a harcot az irodalom decentralizálásáért stb.

32 Hatalmas politikai vakságról árulkodik azáltal, hogy egyenlőségjelet tesz Babits és Gömbös reformirányzata közé. Nagy Sándor joghallgató, a következő hozzászóló bevallja, hogy a húszas nemzedékre Németh döntő hatást gyakorolt, a generáció voltaképpen az ő gondolatait folytatja, ezt kár lenne ta29 Bata Imre: A Válasz indulása. In: Századok szelleme, Debr. 1980. 281. 30

DÚ-Hf. 1936. febr. 9. 12. 31 Húszasok és harmincasok, Debr. 1936. jan. 5. 14. 32 A húszas és harmincas nemzedék más megvilágításban, Debr. 1936. jan. 12. 14. 410