A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1995-1996 (Debrecen, 1998)

Néprajz - Vajda Mária: A régi lakodalmak egyik fontos mozzanatáról: a menyasszonyfektetésről

Ehhez járult a varázslatoktól állandóan rettegő embereknél, hogy őket már maga a megkötéstől való félelem is megköthette. Viszont ugyanúgy az ellenvarázs sikerébe vetett hit is nem ritkán már elegendő volt ahhoz, hogy elűzze a félelmet. Ezt bizonyítják azok a naiv ellenvarázslatok, melyek ezeket a kötéseket feloldották. Ezek gyógyítása zömmel megeresztéssel történt, azaz a gátlások pszichés feloldásával.

161 Az egész középkoron át nemcsak a nép, hanem az egyházi és világi hatóságok is egyaránt meg voltak győződve arról, hogy a boszorkányok, bűbájosok, természetfeletti erővel felruházott személyek képesek szerelmesek között gyűlöltséget támasztani, férfiaknál nemi tehetetlenséget okozni, a férfierőt megkötni. 1484-ben még VIII. Ince pápa bullája is megerősítette, hogy az impotencia oka efféle rontás vagy kötés is lehet.

162 A megkötéstől való félelem elterjedtségének hatására az egyház is kénytelen volt engedni a házasulandók ostromának, ezt mutatja, hogy az új házasok nyugalomra térésekor a pap megáldotta a hitvesi nyoszolyát. Ez volt a benedictio thalami.

m Magyarországon már az 1279-es budai zsinat kimondta, hogy „a papok ügyeljenek, hogy a nászt bűvöléssel senki meg ne rontsa".

164 Az egyház és a násznép elővigyázatossága ellenére, a hiedelem szerint az ifjú férj szexuális erejének megkötése mégis szép számmal előfordult. íme néhány példa a századokon átívelő hit bizonysága képpen: Egy 1584-es keltezésű kolozsvári boszorkányperben vallja Hennegh János egy boszorkánysággal vádolt nő ellen, hogy a mennyegzöje napján este őt megkötötték, és csak „sok kénnal szabadulhatok ki belőle".

165 Egy 1512-es kolozsvári per szerint ugyancsak az ifjú férjet rontották meg mennyegzöje idején, mikor elhálta volna menyasszonyát. Panasza szerint: „csak nem megölének az éjjel, az feleségem képéében annyira megrontsolának".

166 A Bihar megyei Komódiban 1714-ben feljegyzett vádirat szerint az anyós gatyamadzaggal kötötte meg veje, Máthé Mihály férfiasságát, miután „hogj első ettzaka mikor Mathe Mihálj az feleségével le feküdt nem az feleségével hált, ha(nem) az napával, akkor vonta ki az gátja madzaga« a Bikának (értsd: békának) az lábára vágj njakára mondotta, hogy kötötte, az a Bika elvitte, soha nintsen olljan orvos az ki meg gjógiittsa".

167 A Körmenden, 1742-ben bűbájos boszorkányság miatt halálra ítélt Sümenko Sebestyén a vádirat szerint több esetben a lakodalom idején elvette a vőlegény férfiasságát, s addig a vőlegény „házasságbeli kötelességének meg sem felelhetett, míg meg nem eresztett neki". S hogy miért? Pl. azért, mert „Farkas István fia lakodalmának alkalmatosságával az inctus rabnak keszkenyőt nem adott, megharagudván, a vőlegény férfiúságát egy holnapig elvette, és azt ismét nagy könyörgés után egy darab frissen sült kenyérnek beadása által visszatérítette."

168 A megkötés pszichológiai hátteréhez is jól értékelhető, rendkívül szemléletes adalékokkal szolgál a csernahoi tanács előtt 1759-ben felvett boszorkányper jegyzőkönyve, amelyben az elhalás kezdeti nehézségeiről így vall a megkötött férj felesége: 161 Egy 1742-ben Körmenden lezajlott perben Sümenko Sebestyén, bűbájos miután „Krausz Györgynek férfiasságát elvette, sőt hideglölést is bocsájtott reája, kinek aztán könyörgésére megeresztvén, adott neki bizonyos italba, amelyet a ház szegletibül kapocsrul és kapárul úgy az ajtónak fölső küszögjéröl valamit összekapart." E kotyvalék megivása után „mindjárást élhetett feleségével". - Működésbe léphetett a placebo effektus. Vö.: Komáromy Á., 1910. 162 Magyary-Kossa Gy., 1931. III. 12. 163 SzendreyA., 1936. i. m. 148.; Magyary-Kossa Gy, 1931. III. 12. 164 1279-es budai zsinat 108. § - idézi: Siklóssy László: A régi Budapest erkölcse. (Budapest, 1972) 19. 165 Komáromy Á., 1910. 54. Vö.: Uő: 53. 166 Komáromy Á., 1910.77. 167 Schräm F., 1970. 57. A XX. században is élő gyakorlatra nézve vö.: Cs. Pócs É., 1963. 571. 168 Komáromy A., 1910. 509. 330