A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1995-1996 (Debrecen, 1998)

Néprajz - Magyari Márta: „Szépség Pászka, az Úr Pászkája” A görög katolikus húsvéti kalács készítésének hagyományos formái

Pászkák és rudaskalácsok. Fülöp, 1992. „ Vót itt egy kis öreg papné, tőle látta anyám, hogy így habosította a zsírt a kezén. A kezemen habosítom, az az öreg papné vette így a keze közé, tőle látta anyám. Mi mindig disznózsírral szoktuk, ugye annyira sokat nem tesz az ember, mi ezt szoktuk meg. " (Magyar Gáborné, sz. 1930. Vértes) „A pászkát mindig kacsazsírral dagasztottuk, énnékem is vótak kacsáim, meg a családba valakinek mindig vót kacsa. És akkor mindig tettünk el kacsazsírt a pászkához. Mer az könnyebb vót, meg az vót a megszokott. De emlékszem Lázár nagymama, ő mindig disznózsírral csinálta. Azt mondta, hogy azérjó, mer nincs annyira könnyű kezdetbe, de utána az a pászka nagyon tartja a zsírosságát, nem soványodott ki mikor mán ették, mer hiszen úgy csináltuk azt, hogy egész héten ettük a pászkát. " (Kövesdi Ferencné, sz. 1927. Hajdúböszörmény) Hajdúdorogon és Hajdúböszörményben a pászka dagasztása és készítése közben végzett fohász és ima napjainkban is élő gyakorlat az idősebb asszonyok körében. „ Uram, segíts, én istenem" fohászkodnak dagasztás közben,

7 van aki a napi imáját is ekkor végzi el, vagy a közelgő ünnepről elmélkedik.

8 Korábban szokás volt dagasztás közben Szent Miklóshoz imádkozni. Kövesdi Ferencné elbeszélése alapján, 1993. Kocsis Antalné elbeszélése alapján, 1993. 278