A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1995-1996 (Debrecen, 1998)
Néprajz - Magyari Márta: „Szépség Pászka, az Úr Pászkája” A görög katolikus húsvéti kalács készítésének hagyományos formái
Pászka. Nyíracsád, 1990. „ Szoktam imádkozni dagasztás közbe, most is úgy fohászkodtam magamba, hogy csak sikerüljön, szépen megkeljen. Nagymama azt mondta, hogy mikor dagasztott mindig Szent Miklóshoz imádkozott, mer nekünk az a védszentünk, a görög katolikusoknak. Szent Miklóshoz imádkozott dagasztás közbe, hogy szaporítsa meg, hogy jusson mindenkinek." (Makkai Mária, sz. 1913. Hajdúböszörmény) A jól kidolgozott, bedagasztott tésztát liszttel leszórva, kendővel letakarva meleg helyen kelesztik. Néhol vánkost helyeznek a tetejére, hogy még hamarabb megkeljen. Nyíracsádon és Fülöpön szokásban van, hogy a keleszteni félretett pászkatészta tetején kereszt alakban elhelyeznek néhány szál virágvasárnapi barkát, helyi népi nevén sutkát. Nyíracsádon keresztet vet fölötte a pászkát készítő asszony a következő szöveg kíséretében: „Dicsőség az Atyának, Fiúnak, Szentlélek Istennek nevében. Amen. Feltámadt Krisztus." Segítője pedig ezt feleli rá: „ Valóban feltámadt ". A dagasztás és a kelesztés után a nyers tésztából kiformálják a tulajdonképpeni húsvéti pászkát. A pászka megformálásának, díszítésének tájanként különböző hagyományos módozatai alakultak ki. Hajdú-Bihar megyében a görög katolikusok által sütött pászka kalácsok formájuk alapján három jól elkülöníthető típusra oszlanak. Ezek az alaptípusok táji egységekhez is köthetöek, a nyírségi falvakban, a Hajdúságban, valamint a bihari falvakban sütött pászkák formája és díszítésmódja különböző. Formai szempontból egységes elv az, hogy a pászkát mindenütt kerekre formálják, kizárólagosan csak kör alakú sütőformába, tepsibe helyezik. „Csak kerek edénybe sütöm, mer a pászka, az csak kerek lehet." (Nyírábrány) 9 A korábbi évtizedekben számos háztartásban használtak nagyméretű, hullámos szélű bádog tepsiket a pászkasütés céljára. Ma ezek közül már csak kevés van használatban, általános tendenciának tekinthető, hogy a pászkák mérete, átmérője egyre csökken, amíg a két világháború közötti években házikenyér nagyságú pászkákat Tóth Zsuzsanna gyűjtése, 1991. 279
