A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1995-1996 (Debrecen, 1998)

Néprajz - Magyari Márta: „Szépség Pászka, az Úr Pászkája” A görög katolikus húsvéti kalács készítésének hagyományos formái

Pászkarózsa készítése Tésztafonat készítése Hajdúböszörmény, 1993. Létavértes, 1994 „ Én nem szoktam a sárgatúró levével dagasztani, de azt mondta tavaly a sógornőm, hogy most borzasztó finom lett a pászkám, mer a sárgatúró levével dagasztottam. Az anyósom mindig avval csinálta, de az én anyám nem. Oszt avval megfogadtam tavaly, hogy most én is a sárgatúró levével fogom dagasztani. " (Kövesdi Ferencné, sz. 1927) Tésztájába tojást általában nem raknak, ebben is a kenyértésztára hasonlít, Hajdúböszörményben a kovászba ütnek egy nyers tojást. Újabban azonban elsősorban a nyírségi falvakban fordul elő, hogy hagyományos formájú, de tojással valami fűszerekkel (vanília cukor, citromhéj, mazsola) ízesített kalácsot sütnek a pászkaszentelésre. Nyíracsádi hagyomány szerint a pászkába azért kell szegfűszeget is tenni, mert „az Úrjézust is szeggel szegezték".

6 A pászka dagasztásánál a zsiradék anyagok használatának is hagyományosan kialakult formái vannak. Nyírábrányban a vajat és a tejfelt dagasztás közben a kézre kenik és így dolgozzák bele a tésztába. Vértesen a disznózsírt tartják a legalkalmasabbnak, a két tenyér összedörzsölgetésével habosítják, mielőtt belegyúrják a tésztába. Hajdúböszörményben is használják a disznózsírt erre a célra, olyan formán is, hogy tojással habosra keverik. A pászka hagyományos zsírozó anyaga azonban itt a kacsazsír. Szokás volt kifejezetten a pászkasütés céljából tartalékolni belőle. Az alábbi idézetek a pászka készítésének csak egyetlen apró mozzanatához kötődnek ugyan, de rávilágítanak bizonyos konyhatechnikai újítások terjedésének irányára, valamint a pászka fogyasztásának hagyományos, régies módjára is. 6 Czirják Józsefné elbeszélése alapján, 1990. 277