A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1995-1996 (Debrecen, 1998)

Természettudomány - Sándor István–Dudás Miklós: Néhány faj (Falconiformes, Strigiformes, Ciconia nigra, Corvux Corax) állomány felmérése a Beregi-szatmári síkon

Téb erdő A mintegy 450 ha erdő, Tarpa község határában húzódik közvetlenül érintkezve a belterülettel. Ez a közelség döntően meghatározza az erdő és a lakosság kapcsolatát. Szinte minden évszakban jelentős az emberi mozgás a területen. Rőzsegyűjtőkkel, gomba- és virágszedőkkel rendszeresen találkoztunk területbejárásaink alkalmával. Az idős gyertyános tölgyesei is inkább a botanikai értékek vonatkozásaiban (kárpáti sáfrány, tavaszi csillagvirág stb.) figyelemre méltóak. Az igen zavart élőhelyeken fészkelő gyakoribb „urbanizálódó" fajokon kívül más érzékenyebb fajok nem is próbálkoznak költéssel. Az erdő széleihez húzódó magasságos láprétjein alkalmi költő faj a ritka hamvas réti héja (Circus pygargus). Beregszászi erdő Beregsurány és Beregdaróc községek között fekszik, közvetlenül érintkezve az államhatárral, a mintegy 120 ha erdő. Egy idősebb erdőrészlete van kb. 80-100 éves, erdészeti szempontból túlságosan meg van „ritkítva" (szálaló vágással). Ennek ellenére a térségre jellemző gyakoribb fajok (héja, egerészölyv, holló stb.) itt is előfordulnak. Kisasszony erdő Szintén Beregdaróc községhatárában terül el a 210 ha-os erdő. Az igazi természeti értékeit az egykor lefűződött folyómederben kialakult tőzegmohalápok adják (Bábtava, Nyírestó). A lápokat szegélyező erdő állományok középkorúak, de a viszonylagos zavartalansága miatt jelentős fészkelőhely, a gyakoribb fajok költenek itt. Kőrises erdő Gulács község határában húzódó erdő kb. 270 ha-on terül el. Zömét „elfiatalított" állományok alkotják, így mint ragadozómadár fészkelőhely kevésbé jelentős. Néhány megkímélt idősebb gyertyános tölgyes tag található az erdő DK-i sarkában. SZATMÁRI-SÍK ERDŐI: Kömörői erdő Az ún. Erdőhát egykori óriási kiterjedésű erdőinek szerény hírmondója (419 ha), mely igen szétszabdalva, több kisebb egységből áll. Tájképileg megkapó részlete a Túristvándi és Kömörő között az öreg Túr két oldalán húzódó gyertyános tölgyes állomány. Kömörő és Túristvánditól délre található az erdő gerince, amelyet két festői szépségű morotva maradvány választ szét. A betelepített lucfenyves néhány kis foltja megbontja az összhatást, de ugyanakkor fészkelési lehetőséget is nyújt olyan különleges igénnyel bíró fajnak, mint pl. a karvaly. A kiemelkedő természeti értékek itt is elsősorban botanikaiak (réti kardvirág), de nem elhanyagolható az itt élő keresztes vipera populáció sem. Az erdők kisebb fokú zavartsága ellenére (települések közelsége) a gyakoribb karakter fajok itt is fészkelnek. Az erdőkhöz csatlakozó gyenge minőségű, felhagyott szántókon, egyre több a telepített tölgyes, mely mutatja, hogy a gazdálkodók látják az erdőkben rejlő természeti erőforrások jelentőségét. 25