A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1995-1996 (Debrecen, 1998)

Történelem - Ablonczy Balázs: Az 1802-es és az 1881-es debreceni tűzvész történetéről

"Meg-égtek ezek közt két fő Senátorok Sok Özvegyek, Árvák, és négy Prókátorok, Communitásbéli harmintzkét Esküdtek E szörnyű veszélynek sírjába feküdtek"*'* Kabai eltúlozta az áldozatok számát. Amennyiben a történteknek volt iróniája, úgy mindenképpen annak számított, hogy a tűzvész mindössze egy halálos áldozatot követelt: Kocsmáros György, öreg szűcsmestert a romeltakarítás során agyonnyomta egy gerenda.

69 V. FUTÓTŰZ Az események visszhangja és a helyreállítás No megvan a kár! hajdani címerünk És régi díszünk pernye alatt hever. Állapította meg Debrecenről Fazekas Mihály A megégett Nagytemplom falai közt serkent gondolatok című versében.

70 A költő is munkához látott, tevékenyen részt vállalt az újjáépítésben. Fára, téglára, nádra alkudott, támogatásért kilincselt szerte az országban.

71 Bár a Robert Townson angol utazó által 1794-ben szegényháznak aposztrofált Kollégium új épületének felhúzásáról már 1800 óta szó volt, a tanács feltehetően nem olyasfajta radikális bontásra gondolt, mint az 1802-es.

72 Az eseménynek természetesen országos visszhangja volt. A Magyar Hírmondó június 22-én együttérzö tudósításban tárgyalta a történteket és az események leírása után hozzátette: "(...)soha a város annyi kárt nem vallott, mint most.(...) A mint ezen szomorú híradásból kihozhatni, aligha oda nints a Kollegium Bibliothekája is, a mellyben volt betses, s felett nagy költséggel szerzett ritka munkákat nem lehet véghetetlen sokra nem betsülni. Adná az Isten, hogy a környülállásosabb tudósítás enyhíthetné azon szomorúságot, mellyet annak meggondolása is felette nevel, hogy itt arról a városról vagyon a szó, melly népességére, nagyságára nézve a legelső a Hazában, s annak a Kollégiumnak megégéséről, melly mióta tsak felállott, a tudományoknak, jó erköltsöknek műhelye volt, és a mellyből olly sok hasznos tagok kerültek ki a Haza külömb, külömbféle szolgalatjára eleitől fogva."

73 A Magyar Kurír tudósítása visszafogottabb volt, beérte a tűzkárok leírásával, és úgy tudta (egyébként helyesen), hogy a városnak több, mint harmadrésze égett le.

74 Az utóbbi lap akkor tért még vissza az esetre, amikor július 6-i számában egy nyilvánvalóan légből kapott, Szabadszállásról (!) keltezett tudósítást adott közre, amelyben "levonva a tanulságokat" ismertette egy "macedón utazó" nézeteit arról, hogy országában miért nincsen tűz. Július 27én pedig rövid hír adta tudtul, hogy Debrecenben, a Czeglédi utca sarkán augusztus 15-én könyveladás lesz.

75 Innentől fogva a Kurír lezártnak tekintette az ügyet. Gesztusuk érthető, hiszen Magyarországon 1802-ben tűz pusztította még Pöstyént, Bártfát, Kassát, Ráckevét és Máramarosszigetet is. Október 26-án pedig földrengés volt Dél-Erdélyben. 68 Kabai: i. m. 29. o. 69 Keresztesi: i. m. 392. o. 70 Fazekas Mihály összes Művei I-n., (szerk.: Julow Viktor és Kéry László), I. köt., Budapest, 1955 Szépirodalmi, 49-50. o. 71 Julow Viktor: Fazekas Mihály, Budapest, 1982, Szépirodalmi, 361-362. o. 72 Barcza: i. m. 374. o. 73 Magyar Hírmondó 1802. június 22. (Béts) Nr. 50., 877. o. 74 Magyar Kurír 1802. június 22., 776-777. o. 75 Uo 1802. július 6., 5. o. ill. július 27., 128. o. 204