A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1995-1996 (Debrecen, 1998)

Történelem - Módy György: Nyugat-Bihar és Dél-Szabolcs települései a XIII. század végéig

Feltehetően a Turul nemzetség korai faluja volt, hiszen a XIV. század elején az abból eredt Széplaki családé Györgytelke néven.

38 Az Árpád-korban Szabolcs megyéhez tartozó területünkről írott forrás vagy régészeti kutatás alapján korai településeknek bizonyult Ohat és monostora 1248-ban még az Ohat nemzetség birtoka. Egy Csege felé eső Tölgyescseréje nevű erdőt és egy morotva felét az ohati apát tulajdonában említenek. Ohat és a monostor lehet hogy a tatárjárás után, de Ohat fia János 1270 előtti halálakor került a Rátót nemzetségbeliek kezére. 1299-ben Rátót nembeli Domonkos tárnokmester adta cserebirtokként Sártványvecse nembeli István Poroszlómonostora nevű birtokáért. 1318-ban Pércs-i Mike és Egyek-i Ornoldus kapták vissza a királytól. A Katák zárni monostora és a falu 1271-ben az ő birtokuk, de 1297-ben eladták 100 márkáért Debreceni Dózsának. A korábban a monostorhoz tartozó Csecs a századforduló után is a Kata nemből eredt birtokosoké. A Gutkeled nemzetség birtokai közül már részletesen szóltunk Adonymonostoráról, a két Gutról és Józsa Egyházasmacs - Szentgyörgy faluról. Papegyháza a hozzátartozó halászóhelyekkel a Hortobágy folyón a század végén is az egri egyház birtoka.

39 A XIII. század első felében írott forrásban szereplő Csősz 1261. évi említésekor halászóhelyeivel, halastavaival és egy erdővel az egri püspökség birtoka. 1299-ben még az egri egyházé, de határjárásnál föld-nek (terra) írják, tehát elnéptelenedőben volt. Polgár 1292. évi adatunk szerint továbbra is az Aba nemzetség birtoka, a Debrői ágé.

40 A XIII. század második felében említenek először két később fontos szabolcsi települést. Ugyanabban az 1248. évi oklevélben szerepel Csege és Nagyböszörmény (Tiszacsege és Hajdúböszörmény). Ekkor adományozta a király Csegét halászóhelyekkel együtt az egri püspöknek Cserép, Kecskés és Pócslaka birtokokkal cserébe a Sáros megyei tizedért. Itt említik a Nagyböszörmény felé vezető utat. Korábban szóltunk a böszörményekről - izmaelitákról, így bizonyos, hogy a falu több mint száz évvel korábban megtelepült. IV. László 1284-ben két oklevelét „Csege mellett" és a „csegei révnél" keltezi. Feltehetően egy időben Ohattal, 1270-1298 között a korábban királyi birtok Csege is a Rátót nemzetség kezére került és 1299-ben ugyancsak cserebirtokként rövid időre a Sártványvecse nembeliek Poroszlai ágához, az ohati monostorral és tartozékaival.

41 1259-ben Borkalán nembeli Nana ispán végrendeletében egy neve alapján korainak tűnő falu kerül szemünk elé Bágy (Görbeháza határában a Bágyitelek helynév őrzi emlékét). Véleményem szerint azonos az 1261-ben a Hortobágy folyó melletti Bágyszeg birtokkal, mely ekkor is halászóhelyeivel együtt az egri püspökség birtoka. A püspökség birtokai között ugyanez az oklevél sorolja Kékes-X és Fej ér szentmargitá-X (Ujszentmargita), mindkettőt halászóhelyeivel. Mindegyik jóval korábban megült egyházas település, utóbbi egyházának Szent Margit volt a védőszentje.

42 Helyi nemes birtokosok nevében említik először 1291-ben Szomajom falut (később Angyalháza, Hajdúszoboszlótól nyugatra). A Szomajom-i család tagjai ekkor egyeztek meg egy vitatott föld ügyében Balogsemjén nembeliekkel. A Zámmal határos falu földesurai 1297-ben ugyanezek a helyi birtokosok.

43 38 Báránd: M. Nepper-Módy, 1985. 32-33. - György földje: H. III. 42. Györfjy, 1963. 523. 39 Ohat,-monostora: F. IV/2. 18., W. V. 203.; Módy, 1996/b. 32-33. - Zám,-monostora: F. V/l. 176., Z. I. 88. 40 Csősz(d): Reg. Arp. H/l. 2123. Módy, 1974. 52., Polgár: lásd Módy, 1974. 50. 41 Csege, Nagyböszörmény (Tisza-, Hajdú-): F. IV/2. 18., 19. F. V/3. 3.244., Reg. Arp. 3320. és Csege, Árkusd, Hódos, Sziles: W. V. 203. 42 Bágy: F. IV/2. 522. Bágyszeg, Kékes, Fehérszentmargita: Reg. Arp. H/1. 2123. - Módy, 1974. 46. 43 Szomajom (Angyalháza): W. X. 75., Z. I. 88. 181