A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1995-1996 (Debrecen, 1998)

Történelem - Módy György: Nyugat-Bihar és Dél-Szabolcs települései a XIII. század végéig

Demeter mellett az Örsur nemzetség XII: századi faluja volt Tamási. A nemzetségből származó birtokos kiszorult erről a területről, mert 1292-ben a két falut cserére adta Gutkeled nembeli Dorog fia Péter ispánnak Bárányos (Tiszacsege határában Báránykút helynév?) és Ihász (feltehetően Bárányos szomszédságában) nevű birtokaiért. Ez mutatja, hogy a Gutkeledek különböző családjai az eredeti központ Adony és Gut közelségében összefüggő területet alakítottak ki.

44 A század utolsó éveiben még két falu lép be elsőnek ismert adattal. 1296-ban említik Egyek-i Mihályt. Felesége annak a Pércs-i Csépánnak a leánya, aki az utód nélkül elhalt utolsó Ohat nemzetségben Pércs-i János birtokait megkapta. Mihály az ohati monostort és tartozékait megszerző Rátót nembeli Domokos serviense volt. 1297-ben pedig a Zámmal határos Mizséte (Nádudvartól északnyugatra) birtokosát említik.

45 A XIII. század utolsó két évtizedére bizonyosan, de közvetett módon a tatárjárás utáni újranépesedés folyamatára, elsőrendű településtörténeti adatokat nyújt a váradi püspökség 1291-94 közöttre keltezett tizedjegyzéke. Az ebben szereplő bihari települések közül elsőnek azt a tizenegy falut soroljuk, melyek ugyan igen korai megtelepedésűek, de a század végéig nem ismerünk rájuk vonatkozó írott forrást: Artánd, Ádám (1177-ben Pata néven szerepelt), Bojt, Esztár, Guszár, ekkor Hontpázmány nembeli Szalók ispán birtoka, Kereki, Pályi, a tizedjegyzékben három részbirtokból áll: Erdő Pályija, Salamon Pályija és Dénes Pályija. Az Ákosok pályi premontrei monostorát 1294-ben a morvaországi Luka monostora alá rendelték, Salamon, ekkor Zodus adorjáni várnagy a birtokosa,. Sáránd, Újlak Hontpázmány nembeli Szalók ispáné, ő a földesura Vancsodnak is.

46 A tatárjárás után már birtoklástörténeti adatokban szerepelt települések közül a tizedjegyzékben is megtaláljuk Gáborjánt, a három rokon földesúr: Rophoin, II. Péter és Dózsa birtokában lévő Debrecent, Kinizsi, Szepesi, Macsot, Akát, Tancskerekit, Bölcsöt három birtokos alatt: Bölcs és Apa Bolcsa a Barsa nembelieké, Ders Bolcsa a Hontpázmány nembelieké, Pereset (Mike-), Újfalut (Berettyó-) Gutkeled nembeli Miklós bán birtokát, összesen újabb tíz falu.

47 A váradi püspöki tizedjegyzékben vannak azonban olyan falvak is, melyek szinte bizonyosan koraiak, de első emlíltésük ilyen késői. A Biharban a XII. században már birtokos Ákos nemzetség falva kellett legyen Bagos (Hajdú-) és Pocsaj, utóbbinak ekkor ismerjük meg birtokosát Ákos nembeli Salamont. Bagos később pedig az ebből a nemből eredeztetett Álmosdi Csire és Pocsaji családoké. A Hontpázmány nemzetség faluja Marja (Nagy- és Új-), később a Hontpázmány nembeli Czibakok a földesurai. Ugyancsak ebből a nemzetségből származó Panaszi Pázmány családé Szomajom (Mezőpeterd és Mezősas között). Bálintfalva (Berettyószentmárton közelében a Berettyó partján) helyi birtokos családját kapcsolhatjuk a nemzetség valamelyik szegényebb tagjához. A Barsa nemzetség faluja Kovácsi (Pusztakovácsi Bakonszeg mellett). Szentdienes (Berettyószentmártontól délnyugatra) két részből állott, egyiknek Barsa, másiknak Zovárd nemből származott birtokosa volt. A Told nem faluja lehetett Gyakháza (Komáditól délkeletre). A Gutkeled nembeli Dorogtól származó Diószegiek faluja Belpércs (Vámos-). A nemzetség bihari ágának faluja lehetett az a Pata (Peres vagy Kereki közelében?), melyet 1284-ben Peta néven 44 Demeter, Tamási: W. X. 92. 45 Egyek: lásd Módy, 1980. 180. - Mizséte: Módy, 1975. 86. 46 Ártánd, Ádám, Bojt, Esztár, Guszár, Kereki, Pályi, Salamon, Sáránd, Újlak, Váncsod: Mny. 1926. 301., 358. - 300., 358. - 301. - 222., 358. - 223., 298. - 301. - 222-23., 298. - 299., 358. - 222., 358. - 223. 223-358. 47 Gáborján, Debrecen, Kinizs, Szepes, Macs, Aka, Tancskereki, Bölcs, Peres (Mike-), Újfalu: és ÉrpályiHerpály: Mny 223., 298., 358. - 222., 298., 358. - 301. - 222., 298., 358., - 298. - 358. - 401. - 223., 298-99., 358. - 222., 298., 358. - 299. 182