A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1995-1996 (Debrecen, 1998)

Történelem - Módy György: Nyugat-Bihar és Dél-Szabolcs települései a XIII. század végéig

garamszentbenedeki apátság alapítólevelében szereplő Szoboszlót - 1214-ben a Váradi Regestrumban is találkozunk vele - akkor a szabolcsi részen huszonhat faluról és prédiumról van híradásunk. Bizonyos, hogy a bihari falvakhoz hasonlóan ezeket sem egyidőben ülték meg. Folyamatos élete a XI. századtól a tatárjárás előttig a következőknek lehetett: Hortobágy, Hort, Cégény - a Váradi Regestrumban 1208-ban, 1215-ben és 1221-ben is szerepel - Szoboszló és Pród. Egész vizsgált területünkön írott forrásból tehát a tatárjárás előttről nyolcvanegy települést ismerünk. Ebből 76 falu, három a prédium és említenek még két falun belüli prédiumot, összesen tehát öt. A tatárjárás előtti tényleges településhálózatról megtévesztő lenne a képünk, ha csak az írott forrásokban említett falvakat, prédiumokat számolnánk. így függetlenül az első írásos említéstől a kort vitathatatlanul meghatározó régészeti adatok alapján ide számítjuk a bihari részről a következő településeket: Fancsika (1273., a debreceni Erdőspusztán). Kis, patkósán félköríves szentélyzáródású egyházának falmaradványait 1982-ben tártam fel a Debrecen-bánki út déli oldalán az ún. Templom-hegyen. A méretek, a vidékünkön ritka terméskő alapozás, a templom körüli temető déli részén sírban lelt S-végű hajkarika és a III. Béla (1172-1196) korai veretű rézpénze bizonyítja, hogy a templomocska a XII. század közepén már állt. Monostor (1308., 1325: Szólatmonostora, Debrecentől északnyugatra a monostori erdőben). A Templomdombon félköríves hossz-szentélyű egyháza alapjait Zoltai Lajos 1911-ben tárta fel. Sekrestyének, toronynak nyomát nem lelte. Szerinte a templomhoz tartozott a Templomdomb közelében talált, 1893-ban a Magyar Nemzeti Múzeumba juttatott szirént ábrázoló bronz gyertyatartó. A Gutkeled nemzetség korai birtokai közé tartozott, monostoruk is állt itt. Vélemnyem szerint az egyház a XII. század második feléből való, parochiális templom. Egy 1375. évi oklevél írja: „...egy kőegyháza kinn a határban a mezőn omladozik". Ez az adat vonatkozhat a nemzetségi monostorra. Soma (1323., a debreceni Nagycsere erdőspuszta keleti részén). Zoltai 1924-ben tárta fel a kicsiny egyház - a hajó belső hossza 5 m, szélessége 4,5 m, félköríves szentélyének mélysége 2,8 m, szélessége a diadalívnél 3 m - épen maradt döngölt agyag alapozását. A templom a XII. század első felében épülhetett. Szentdemeter (1373., Berettyóújfalu - Nagyandaháza pusztán). 1963-ban Mesterházy Károly a Keleti-főcsatorna oldalán enyhe magaslaton tárta fel félköríves szentélyű temploma alapmaradványait. Megtalálta a hajótól a szentélyt elválasztó fal vagy korlát agyagalapozását, és a hajóban a nyugati faltól kb. 1 méterre a nyugati karzat (?) alapozását. A szokatlan alaprajz, sírokban talált meghatározhatatlan Árpád-kori obulus és kis méretű bronz S-végű hajkarika a templom építését a XII. század elejére keltezte. A falu a tatárjáráskor elpusztult, későn népesedett be. Ezért nincsenek adatai korai írott forrásban. A herpályi uradalomhoz tartozott. Andaháza (1418., Berettyóújfalu - Kisandaháza pusztán). Zoltai 1924-ben a Dancs-ér partján alacsony dombon találta meg félköríves szentélyű egyházának alapmaradványait. Az apszishoz északon sekrestye csatlakozott (belmérete 2,3x2,1 m). A hajó északi fala mellett egy másik építmény, feltehetően a sekrestye előtere (belmérete 2,1x1,2 m). Toronynak nyomát nem lelte. Szerintem a kicsiny egyház a XII. század közepén már állt. A falu birtokosáról kapta a nevét, a személynév a XIV. században már nem fordul elő. Andaháza a tatárjáráskor elpusztult, újranépesedése lassan történt. A gyarapodó lakosságú falu egyházához ekkor építhették a sekrestyét. A falu a herpályi uradalomhoz tartozott, határába olvadt az 1425-ben már pusztabirtoknak írt Szentdemeter.

20 20 Fancsika templomára 1. Módy, 1989a. 51-52. - Monostor-Szólátmonostor: Módy, 1989a. 544-45. - Soma: Módy 1989a. 44. - Szentdemeter: Módy, 1989a. 49. -Andaháza: Módy, 1989a. 46-47. Az összegező és az építési időt a korábbi munkáktól több helyen módosító tanulmány sorolja a kutatástörténetet is. 171