A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1995-1996 (Debrecen, 1998)

Történelem - Módy György: Nyugat-Bihar és Dél-Szabolcs települései a XIII. század végéig

A szabolcsi részen is a tatárjárás előtt jóval megtelepült falvakról vallanak régészeti kutatások: Papegyháza (1261., Hortobágy-Máta puszta északnyugati sarkában). A Papere melletti Szeghatárhalomban 1985-ben M. Nepper Ibolya tárta fel patkósán félköríves szentélyű kicsiny temploma megbontott felmenő téglafalazatát és sárga anyagból döngölt alapozását. Ennek érdekessége, hogy alatta közel 20 cm vastag téglatörmelék alapozás is volt. Az ásatás első szakaszában a templomhelytől keletre tíz méteren belül előkerült egy hatszög alaprajzú rotunda agyagalapozás. Feltehetően ennek tégláiból származik a későbbi templom alsó törmelék-alapozása. A korábbi templom jóval a tatárjárás előtt romosodhatott, ezután építették a másodikat. Ennek építését méretei és alaprajza alapján a XII. századra helyezhetjük. A feltárt sírok bolygatott földjéből került elő Habsburg Rudolf bécsi dénárja és Przemysli Ottokár dénárja. A falut halászóhelyeivel az egri egyház ősi javait megörökítő 1261. évi királyi oklevélben találjuk. A két Gut (1289., Nyíradony-Gút puszta). 1913-ban Zoltai a debreceni Gut erdőbirtokon végzett ásatást. A városi tanács az 1890-es évek második felében vette gondozás alá a Pusztatemplom romot - a déli fal közel 7 m hosszan és 5 m magasan, a nyugati fal déli szakasza 2,35 m hosszan megmaradt részeit és a nyugati fal mindkét sarkán hármas tagolású, 1,25 m-re kiugró „diagonális irányban épült támfalait". Ezeket, mint Zoltai írta: „...nagyja indulattal megrendelt, de kevés szakértelemmel készült pillérek támogatják". Megkereste a diadalív, az egyenes záródású szentély és az északi sekrestye néhány téglasorát, kivéve északi falának nagy részét. A déli fal melletti bolygatott sírok földjéből S-végű hajkarika került elő. Megásatta a kutatás ideje alatt a „guti Telekenek nevezett részen Kis vagy Külső Gut templomhelyét is. Itt félköríves szentélyű, sekrestye nélküli, kisebb egyház falaiból néhány nem összefüggő téglasort és a döngölt agyagalapozást tárta fel, a nyugati fal mindkét sarkán diagonális ...támoszlopok" maradványaival. Az északi falnál nem kutatott. A megtalált falmaradványokat visszatemettette. A két Gut birtokot megörökítő 1289. évi oklevelet nem értelmezte részletesen. A kisebb templomot XIII. századinak, a nagyobbat 1289 utáni építésűnek vélte. Az oklevélben két korábban is meglévő faluról van szó. Gutkeled nembeli Pálfia Lőrinc ekkor adta ki itt és több más birtokból unokaöccseinek, Detre fiainak a részeiket. Az egyik Gut már Pálnak is örökölt, a másik szerzett birtoka volt. A neve alapján is a nemzetség ősi faluja a XI-XII. századi Gut a tatárjárás előtt kettőződött meg. Nagy Gúton a Pusztatemplomnál 1975-ben hitelesítő ásatást végeztem. Kitűnt, hogy a sekrestye alapozása nem összefüggő a szentélyével. Felleltük a hozzáépítés pontján megerősítő támfal és a szentély keleti falának közepén ugyanilyen támfal néhány téglasorát, valamint mind a hajó, mind a szentély délkeleti sarkán délkeleti irányítású támpillér téglasorait. Korábban nem figyelmeztek arra, hogy Kis Gut templomának szentélyénél és a hajónál Zoltai más méretű téglákat talált. A 4,25 m mélységű félköríves szentélyhez a 8,8 m hoszszú hajó pedig a korai kis falusi egyházak térarányát figyelembe véve „túlméretezettnek" tűnik. Feltételezhető, hogy a XII. században már álló templomocskát a XIII. században nyugati irányban meghosszabbították. Ez magyarázná a nyugati fal sarkain a támpilléreket is. Nagygut templomát a falu önállósodása után építhették 1220 körül, sekrestyéjét viszont feltehetően az új birtokos alatt, 1289 után. Demeter (1292., Hajdúhadház Demeter más néven Tormás határrészen). 1966-67-ben Mesterházy Károly és a szerző ásatta meg az Örsur nemzetség falujának Szent Demeter tiszteletére szentelt kissé patkós félköríves szentélyes templomának alapmaradványait. A döngölt sárga agyag alapozáson néhány hiányos téglasor volt. Később építettek tornyot, a hajó nyugati falától 10-30 cm-re szürkésfekete agyag döngölt alapozásra. A torony belső törmelékes rétegéből került elő egy bronzlemezből készült a XIII. század első felére keltezett corpus. Az egyház Mesterházy szerint is a XII. század közepén már állott, a torony feltehetően a tatárjárás után épült. Az Örsur nembeli Lőrincfía Jakab 1292-ben a szomszédos Tamásival együtt cserebirtokként adta Gutkeled nemzetségben Dorog leszármazottainak. 172