A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1995-1996 (Debrecen, 1998)

Régészet, ókortudomány - Patay Pál–Módy György: A herpályi monostor XII. század vég harangja

Vastag vonal = herpályi harang, 1 : 4 Vékony vonal = keresetpusztai harang, kb. I : 6 Haithabu egykori kikötőjében a vízből kiemelt is, amely minden valószínűség szerint a X. század közepén készült.

6 De ilyen a Csolnok határában 1966-ban talált is.

7 Utóbbit a szakma legkiválóbb kutatói, Kurt Kramer, a Freiburgi Érsekség főmérnöke és harangszakértője, valamint Konrád Bund, a Frankfurt városi Levéltár főlevéltárosa a XI. század első feléből vagy még a X. végéről valónak vélik. A méhkas alakú harangokat váltják azután fel a cukorsüveg alakúak, amelyek a XII. és XIII. századra jellemzőek. Figyelembe véve a herpályi töredékes harangnak a keresetpusztaihoz hasonló, csak valamivel kevésbé karcsú alakját, méreteinek megközelítőleg 2:3 arányát, a harangunk ép állapotban korona nélkül kb. 20, koronával kb. 30 cm magas lehetett, alsó átmérője pedig 21-22 cm. Mérhető felső átmérője a korona füleinek tövénél 8,8 cm. Falának vastagsága a törésnél 0,4 és 0,6 cm között váltakozik. Koronájának 9,8 cm magas, erőteljes, kissé tojásdad kengyele külső oldalán hornyolt négyszögletes, 2,6x2,2 cm átmetszetű. Tetején az öntőcsap csonkja kissé kiemelkedik. A kengyelt mindössze kétoldalról támasztja egy-egy íves, kerek, 1,3 cm átmetszetű fül. A harangtető gömbölyded; ívesen megy át a palástba. A fülekre merőlegesen egy-egy kisebb háromszög alakú vájat látható rajta. A palást felületén egymástól 13-20 mm távolságban barázdák futnak körbe. Jelenlegi állapotában 8 látható belőlük; eredetileg is legfeljebb 9 lehetett. Pártájából sajnos nem maradt meg semmi, így az alsó karimájának alakját (amely időrendi fejlődés függvénye

8

) nem ismerjük. 6 Drescher, H., Glockenfunde aus Haithabu. In: Berichte über die Ausgrabungen in Haithabu. Bericht 19. (1984)9-62. 7 PatayP., Két harang... 8 sk.,2. k. - UŐ: Corpus... 19., l.t. 1-2. 8 Lásd Patay P., Két harang... 4. k. 160