A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1995-1996 (Debrecen, 1998)

Régészet, ókortudomány - Németi János: Az északnyugat-romániai kelta kutatás rövid áttekintése

emlékeik éppen itt kerülnek elő: Ménfőcsanak, Győr, Ordód-Babót, Sopron-Bécsidomb, Kiskőszeg, Hatvan-Boldog, Rezi etc.

38 A Tiszai-Alföld vekerzugi népessége továbbviszi többszáz sírból álló temetőit egészen a IV. sz. közepéig, vagy néhány esetben még a század második feléig is. A legkorábbi kelta jellegű leletek az Alföld keleti részén jelentkeznek és a Kr. e. IV. sz. végére keltezhetőek (Gyoma, Körösszegapáti

39 - LT B

2a

). A kelták megjelenését Északnyugat-Románia területén csak indirekten jelzik az irodalmi források, régészeti leletek azonban köthetőek megjelenésük korai periódusához. Ezt a korai jelenlétet bizonyítják a piskolti temető legkorábbi sírjai, a már említett első horizont. Valószínű, hogy a Kr. e. IV. sz. közepe táján újabb csoportok válnak ki a kelta tömbből (Moravia), s kelet felé vonulva valahol Vác környékén átkelnek a Dunán, átverekszik magukat az Alföld szkítakori népességén és megtelepszenek a keleti peremvidéken. Itt beékelődnek az őslakosság (thrákok) közé, akiknek régészeti hagyatéka kimutatható a legkorábbi kelta leletekkel együtt. Minden bizonnyal ugyanebben az időben, a Maros mentén felfelé haladva más kelta csoportok eljutnak Erdély központi területeire is. Északnyugat-Románia területéről - az eddigi adatok szerint - mintegy 39 helységből 53 kelta jellegű lelőhelyet ismerünk. Ezekből 13 temetkezéshez köthető, 25 lelőhely minden kétséget kizárva településhez kapcsolódik, a többi pedig szórvány. A kelták nagy előszeretettel szállták meg a síkságot, ahol tanyaszerű (vicus) általában erődítetlen településeik egymást követik. A legtöbb település a folyók mentén, valamint a mocsarak, lápok partján terül el. Csak ritkán hatolnak be a folyók völgyét követve a dombvidékre, a Kraszna és a Berettyó mentén a Szilágyság felé (Derzsida/Dersjda, Zovány/Zauani).

40 Nagykároly vidékén jelentős számú kelta település és temető található, ugyanakkor ebben a mikrozónában egy vezérsír is előfordul - Csomaközön/Ciumesti. Ezen a területen egy nagyobb népcsoport (törzs?) lakhatott, hiszen a régészeti leletek többé-kevésbé egységes képet mutatnak. Ugyanerre a területre koncentrálódik néhány görög-hellenisztikus lelet (mindig kelta leletekkel együtt), „görög" típusú zabla Csomaközről/Ciumesti,

41 pecsételt görög amphora töredék Börvelyből/Berveni

42 maszkos (emberi arcot ábrázoló) görög eredetű vagy görög hatásra készült üvegpaszta gyöngy,

43 hombáredény (dolia) Beréből/Berea,

44 görög tetradrachma (Eumenes) Pergamonból,

45 görög-hellenisztikus eredetű lábszárvédők (knemide) a csomaközi vezérsírból.

46 Mindezeket a görög-hellenisztikus eredetű tárgyakat csak a kelták hozhatták magukkal erre a vidékre. Ezek arra engednek következtetni bennünket, hogy dél felől, a görög-hellenisztikus világgal (Balkán-félsziget, Kis-Ázsia) már előbb kapcsolatba került kelta népesség tért vissza a Kr. előtti III. század folyamán a delphoi-i (Kr. e. 278-277) nagy vereség után és csatlakozott az Alföld peremén már korábban letelepedett csoportokhoz.

47 38 T. Kovács, É. Petres, M. Szabó, Corpus of Celtic finds in Hungary, Transdanubia I. 5-248. 39 Maráz, B., ArchÉrt, 104. 1975. 55., M. Nepper I. BMÉ. I. 1976. 7-32., Maráz B., JPMÉ 1982. 98. 40 /. Németi, Sympozia Thracologica, 8. 1990. 53-54. 41 T. Bader, SCIVA 35. 1984. 1. 85-90., /. Németi, Acta MP 10. 1986. 75. 42 Ibidem, 72-74. 43 Idem, Thraco-Dacica, 9. 1-1. 1988. 10/2. kép. 44 Közületien anyag, Németi J. ásatása, 1992. 45 T. Bader, Acta MN. 12. 1975. 84., Alex. Säsianu, Moneda anticä ín vestül §i nord-vestul Romäniei. 1980. Oradea, 179. 46 M. Rusu, O. Bandula, Baia Maré 1970. 11. kép, M. Rusu, BRGK 50. 1969. 6. kép. 47 H. Hubert, Cel{ii § civilizapa celtica. Bucuresti, 1983. 295-296., /. Németi, Acta MP. 10. 1986. 76-77., Idem, Sympozia Thracologica, 9. 1992. 139-141. 156