A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1995-1996 (Debrecen, 1998)

Régészet, ókortudomány - Németi János: Az északnyugat-romániai kelta kutatás rövid áttekintése

vélemények az igen hézagos történeti irodalomra, a hidronímia nyelvészeti elemzésére és a régészeti leletekre hivatkoznak. Az utóbbi évtizedekben igen megnőtt a régészeti leletek száma, amely újabb adatokkal gazdagította a Hallstatt D kori népesség anyagi és szellemi hagyatékait, különösen a minket érdeklő vekerzugi kultúra elterjedési területén, azaz dél-Szlovákiában, a tiszai Alföldön és nyugat-Romániában. A vekerzugi kultúra területéről 215 lelőhelyet ismerünk (1985ös adat),

30 amelyekből 196 valamilyen temetkezéshez fűződik, 29 szórványlelet, s csak igen ritkák a településekre vonatkozó adatok.

31 A lelőhelyek száma ma már jóval több, számos új, többszáz sírós temetőt tártak fel, de különösen a településekre vonatkozó ismereteink száma nőtt meg.

32 Északnyugat-Románia területéről a következő lelőhelyeket ismerjük: ÉrkörtvélyesICwxiuxseni, Gencs/Ghenci, Livada de Bihor, NagyváradlOvzáQQ., Szamsz/ó/Sanislau, Nagykároly/Caiei, Kálmánd/Chmin, Kismajtény/Maftinul Mic, ErmihályfalvaNalea lui Mihai, Nagyszalonta/Salonta, Szé^e/y/izűVSácuieni. Ezek a lelőhelyek - temetkezések és településmaradványok - a vekerzugi kultúra Sanisläu - Nir

33 (Németi J.), Alsó-Telekes - Sanisläu

34 (J. Chochorowski), Nyírség - Kustanovice

35 (Párducz M.) csoportjába sorolhatók. A vekerzugi kultúra hordozói - a Sanisläu-Nir csoporttal együtt, igen fejlett anyagi műveltséggel rendelkeztek, amely a Ha D2 periódusba keltezhető és lényegében már párhuzamos a közép-európai La Téne A korszakkal. Ez a kultúra már tett bizonyos lépéseket a fejlett vaskor (La Téne) felé. A Kr. előtti V-IV. század között már nemcsak ismeri, de valószínűen helyben is készíti a korongolt kerámiát.

36 A Sanisläu-Nir csoport elkülönítését az tette szükségessé, hogy benne jellegzetes, szinte kizárólagos a hamvasztásos-urnás temetkezés. A fémmelléklet szegényes, hiányoznak a keleti jellegű szkítakori fegyverek és tárgyak. A sírokban (szaniszlói temető) található elektron borítású bronz haj karikák, kések, karperecek, valamint a korongolt és szabadkézzel készített kerámia mind jellegzetes tárgyai a vekerzugi kultúrának. Az Északnyugat-Románia területén feltárt korongolt kerámia százalékban kifejezve az összes edények vagy töredékek 20-30%-át teszik ki. A korongon készült, szürke vagy sárgásbarna kerámia ilyen mennyiségben nem lehet importáru a görög gyarmatvárosokból, vagy a déli thrák területekről, hanem amint már említettük, helyi fazekasok terméke. A Sanisläu-Nir csoport népessége szorosan kötődik a helyi, korai hallstatti hagyományokhoz - Gáva kultúra -, erre utalnak a hamvasztásos-urnás temetkezési rítus és a kerámia alaptípusai, így ezt a népességet nyugodtan helyi (autochton) thrák jellegűnek tekinthetjük. A gallok betörését a Kárpát-medencébe a Pompeius Trogus által elmesélt (Justinus XXIV, 4) Sigovesus legendája őrizte meg, midőn a madarak röptétől kalauzolva behatolnak az illírek lakta területre, nagy pusztítást végeznek közöttük, aztán betörnek Pannoniába.

37 A kelták pannóniai betörését alátámasztják a régészeti leletek, hiszen a legkorábbi, LT Bj típusú - Dux horizont Régészeti tanulmányok Kelet-Magyarországon. Debrecen, 1986. 69-78., Pétre Alexandrescu, SCIVA 25. 2. 1974.,/. Németi, Sympozia Thracologica, 8. 1988. Satu Mare-Carei, 50-55. 30 J. Chochorowski, Die Vekerzug-Kultur. Krakow, 1985. 6. sz. térkép. 31 Ibidem, 130-133. 32 M. Galántha, CAH, 1981. 129-146., Idem, Hallstatt colloquium, Veszprém, 1984., Idem MittArchlnst. 3. 69-74., E. Mirossayová, ArchRozhl. 31. 1979. 121-143., Idem, SlArch. 28. 2. 1980. 383-394., Idem, Thraco-Dacica, 2. 1982. 25-30., / Németi, Acta M. N. 8. 1984. 129-146., Idem, Sympozia Thracologica 8. 1990. 51-52. 33 I. Németi, St. Com. Satu Mare, II. 1972. 141., Idem, Dacia N. S. 26. 1982. 130., Idem, St. Com. Satu Mare, VII-VIII. 1986-87. 20 kép. 34 J, Chochorowski, Die Vekerzug-Kultur, Kraków, 1985. 153. 35 M. Párducz, AntTan, 15. 1968. 147. 36 /. Németi, Acta MP VIII. 1984. 9. kép, Idem, Sympozia Thracologica 8. 1990. 52. 37 Pompeius Trogus (Iustinus XXIV. 4). 155