A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1994 (Debrecen, 1996)

Művelődéstörténet, irodalomtörténet - Szabadi István: Svájci-magyar kapcsolatok Veress István (1871–1943) önéletrajzának tükrében

Veress a vázlatos életrajzban már említett, Bécsben benyújtandó teológiai doktori disszertáció megírásakor is számíthatott Frauenfelder segítségére. „A német nyelvű munka címe: Einfluss der Calvinische Grundsätze auf das Kirchen- und Staatswesen in Ungarn. . . Amint egy részletet megírtam, elküldtem Tágerwylenbe Frauenfelderhez, hogy nézze át németnyelvi szempontból. . . Frauenfeldernek nem sok igazítani valója volt a német szövegen."

25 A nyomtatásban (Tübingenben) megjelent dolgozatról Veress azt írja, hogy külföldön kedvező fogadtatásra talált, írtak róla a svájci lapok is, de itthon vitákat váltott ki: Thury Etele, Balogh Ferenc dicsérte, míg Lencz Géza (és a fiatal Révész Imre is) erősen támadta. Veresst a disszertáció körüli intrikák, valamint családi gondjai (felesége súlyos elmebaja) igen visszavetették munkájában, úgy tűnik fel, hogy egyháztörténészi, teológiai tudományos pályája is ekkor tört meg. Az Önéletrajzban olvashatjuk, hogy 1910-ben lényegében visszavonul mind a magyar, mind a német az irodalmi élettől

26

. Ugyan 1911-ben (még bihardiószegi lelkészként) előadást tart Egy nap a svájci havasok között címmel

27

, de svájci lapban legközelebb csak 1918-ban publikál: „egy cikket írtam a svájci Reformierte Kirchenzeitungba s elküldtem Wirz[nek] a [bázeli] theol. alumneum házi atyjának. Kifejtettem a cikkben, hogy mily nagy veszedelmet jelent a magyar protestantizmusra országunk feldarabolása. . . De ki hallgatott reánk külföldön szegény, magára hagyatott magyarokra? Árván egyedül álltunk akkor a nagyvilágban. Frauenfelder barátommal e súlyos időben is állandóan leveleztem."

28 Az 1920. évről írja: „A svájciakkal a kommunizmus alatt megszakadt az összeköttetés. Annak elmulta után levelet írtam Frauenfelder barátomnak Teufenbe. Emlékszem levelemet így kezdtem: du wirst geglaubt haben, dass ich der Umsturz Ungarns nicht durchlebt habe. Ich lebe, dass heisst ich vegetiere, weil das leben bei uns eine bedauernswerte Vegetations ist. Frauenfelder levelemet a Säntisbe közzétette. Irt levelet, amelyben elmondja, hogy azt hitte, miszerint engem is meggyilkoltak a kommunisták. Nagyon meghatotta rossz anyagi helyzetük. Elbeszélte egy gazdag gyárosnak Teufenben. . . A nemes gyáros egy éven át havonként 50 frankot küldött. . . ezen kívül Frauenfelder utján több ruhát, fehérneműt küldött nekem és gyermekeim számára."

29 1921-ben Frauenfelder személyesen is Magyarországra látogat (utazásának költségét a már említett gyáros, Kari Zürher fedezte), „Debrecenben" — írja Veress — „okt. 14-én előadást tartott Frauenfelder a svájci életről a háborúban az oratóriumban a Püspök és a kollégium jelenlétében... Debrecenből kirándultam vendégemmel Bucsatelepre, ahol Bucsai László volt a lelkész. . . Baltazár meghívására Nagykálióba mentünk harangavatásra. . . Frauenfelder a banketten igen szép beszédet mondott. Magyarországi élményeit visszatérve a Säntis című lapban »Erlebtes und geschautes in Ungarn« címmel leírta s én azt a Debr. Prot. Lapban közzé adtam."

30 Hogy Frauenfelder a magyar gyermekek ebben az időben kezdődött svájci nyaraltatásának a megszervezésében is komoly részt vállalt, azt Veress már a Frauenfelderről írott kis könyvében jegyzi meg.

31 25. Uo. 470. 26. Uo. 473—476. A disszertációról /. Thury Etelét In: Protestáns Szemle 1910. 421—423; Csernák Bélát in: Debreceni Protestáns Lap 1910. 310. Révész és Veress vitájához 1. még Protestáns Szemle 1913. 31—34. 27. Uo. 486. 28. Uo. 549. 29. Uo. 571—572. 30. Uo. 576—577. 31. Veress István: Frauenfelder Arnold a nagy magyarbarát 1875—1927. (Debrecen, 1928.) 4. L. még Dezsényi i. m. 188—189. ájc a magyar gyermekekért. . ." 1920 és 1925 között több mint tízezer magyar gyermeket láttak vendégül Svájcban! 370