A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1994 (Debrecen, 1996)

Művelődéstörténet, irodalomtörténet - Várhelyi Ilona: Börtönlíra a XVIII. század végén – különös tekintettel Batsányi János költészetére

... ŰZ egész földön minden változandó, S hogy ha van még ami nem éppen múlandó, Csak az ész munkája lehet maradandó. Batsányi politikai gondolkodását legmélyebben A látó tárja fel, de a Bartsaihoz írott költői levél is világosan megfogalmazza a felvilágosodás programját. Az ész és észszerűség nevében támadja az országokból temetőket csináló háborúkat Az európai hadakozásokra c. verse. Batsányi Kufstein előtti költészetét a Levél Szentjóbi Szabó Lászlóhoz c. műve foglalja össze legteljesebben. Felbukkan a Mohács-kép, a múlt és jelen összevetése, a klérus-ellenesség, a magyar nyelv ügye, a kilátástalan politikai helyzet, s mindezt átszövi a hazafiúi felelősség, a költői küldetéstudat és a jövőbe vetett hit: Jer, menjünk: mint Emberek és Polgárok, Igazság Útján; szent kötelességünk betölteni. Nincsen, Emberiség nélkül nincs érdem; s nincs haza nélkül Emberiség. — Haza! szívemnek bálványa! tenéked Szentelem én magam és minden szándékom ezentúl! A jövő hite sugárzik a Levél egy régi várból c. versében is: Higgyük: előbb, vagy utóbb, diadalmaskodni fog a köz Értelem és akarat: diadalmaskodni fog egykor A nagy egész hasznát kereső törvényes igazság Mellyet minden nyelv, minden szív, minden erő véd, S mellyet az ész, mint bölcs kalauz vigyázva vezérel. Mindezek felidézése azért volt szükséges, hogy lássuk, a kufsteini versek nem előzmény nélkül születtek. A gondolat, az eszme készen állt, a költői életfeladat ki volt jelölve, csupán a következetes végrehajtás következett. 4. Batsányi Kufsteinben Batsányira — ügyes védekezése következtében — nem tudták ugyan rábizonyítani a szervezkedésben való aktív részvételt, a Kúria mégis egy év várfogságra ítélte azért, mert tudott a szervezkedésről, s nem jelentette fel a általa ismert résztvevőket. Az ítélet meghozatala előtt kilenc hónapig vizsgálati fogságban tartották, s ezt az időt nem számították be a kiszabott büntetésbe. Augusztus elején szállították Kufsteinbe Verseghyvel és Szentjóbival. A fogságban született versek közül talán tizenkettő maradt fenn, de bizonyos, hogy ennél jóval többet írt, s talán még a költő életében vesztek el, feltehetően későbbi, párizsi letartóztatásakor. A fennmaradt versek némelyikét utólag Linzben rekonstruálta, s az eredeti keltezési időpontot csak hozzávetőlegesen jelölte meg. így csak valószínűnek tarthatjuk, hogy Kufsteinben keletkezett az Ama dicső magyar kezdetű töredék és A szerencséhez c. vers. Még a budai fogságban készíthette el a Mozart Varázsfuvolájából c. nyolcsoros fordítását. Ezt bizonyítja, hogy Kazinczy budai kéziratkötetében Batsányi kezeírásában maradt fenn a vers, Kazinczy által július 21-re datálva. Bizonyosan Kufsteinben születettek a Verseghy Ferenchez* a Gyötrődés, az Egy szerencsétlen ifjú sírjánál és a Három töredék* címen ismert vers, a Lina panasza, a Vigasztalás, a Tűnődés, A rab és a madár és a Szenvedő c. versek. 27. Uo. 28. Ua. 53. 29. Ua. 57. 350