A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1994 (Debrecen, 1996)

Művészettörténet - Kiss Zoltán: Az ember képi gondolkodása

A tudattalan gondolkodás szüntelenül folyik, különösen alvás közben, amikor a logika nem zavarja; a teljesen tudatos gondolkodáshoz ellenben a tökéletes ébrenlét éles világosságára van szükség. A félhomály a tudat pereme az a közeg, amelyben az álmok a legkönnyebben lesznek valósággá, az intuíció szikrája révén... A tudatos és a tudattalan közötti harmonikus kölcsönhatásának különösen fontos szerep jut az intuitív gondolkodás mechanizmusában. Hogy az embernek sokkal nagyobb a hatalma a természet felett, mint amennyit megért belőle, ez azért van, mert tudatos intellektusa ugyan egyszerre csak egy gondolattal tud foglalkozni, de cselekedetét valamennyi tudattalanul felhalmozott tapasztalata és gondolata támogatja" (51). Az intuíciónak a szerepe — nemcsak a művészi alkotásban — de a tudományos felfedezésekben is ismert. Erről beszél Albert Einstein (52) Max Planck könyvének bevezetőjében: "...az elemi törvényeknek a felfedezéséhez nem vezet logikai út. Csak az intuíció útja áll előttünk, amelyet a látszat mögött rejlő rend megérzése támogat". — "A lángész tevékenysége logika feletti. Az a roppant — öntudatlan — képesség jellemzi, hogy az ösztönös és múltbeli tapasztalat alapján ki tudja számítani a véletlen statisztikus valószínűségét... A lángész olyan nyelvre fordítja le az ismeretlent, amely elég egyszerű ahhoz, hogy hozzáférhető legyen a puszta intellektus rendelkezésére álló logika lépésről lépésre haladó elemzése számára is... Az ösztön és a logika állandó harcban áll bennünk; mert amit akarunk, az gyakran nem logikus és ami logikus azt sokszor nem akarjuk. Az ösztön és az intellektus lenézi egymást; mert az egyik csak cselekszik, a másik csak tudja hogy miért. A lángész hidat épít az ösztön és az intellektus, az észelem és a logika közé" (51). A továbbiakban pedig még ezekkel egészíti ki Selye János megállapításait: "Kétségtelenül érdemes tanulmányozni a tudattalan elmét, még a ma rendelkezésre álló kezdetleges, közvetett módszerekkel is; az elme belsejében ugyanolyan hatalmas szellemi erő van felhalmozva, amilyen fizikai erő az atommag belsejében. Szerencsére néhány tudós nem restellte a fáradtságot, hogy megvizsgálja az intuitív gondolkodás serkentő, illetve gátló tényezőit (Graham Vallás, Platt és Baker, Henri Poincaré, Albert Einstein, Eva Curie, Charles Richet)" (51). Az ismertetett vélemények a gondolkodás, alkotás, valamint a tudat kapcsolatáról, és egyéb problémáiról, bizonyára további vitára késztetnek, de elsősorban további kutatásra kell, hogy ösztönözzék az ezzel a kérdésekkel foglalkozó kutatókat. Az emberi gondolkodás kutatásának újabb eredményeiről szólva, említést kell tenni arról a hipotézisről is, mely szerint "az agy a külvilág modelljét tartalmazza... Akár a modellnek, akár képnek nevezzük is ezt, rendkívül nagy mértékben személyes természetű, mert olyan adatokból épül fel, amelyeket örököltünk... Lehet, hogy ezek az alapvető egységek, amelyeket egy kész ábécével hasonlíthatunk össze az agy valódi értelemben vett sejtjei, melyek képesek arra, hogy feljegyezzék az eseményeket ... E sejtek nem teljesen egyformák... s így lehetséges, hogy a dendritek különböző alakzatai hozzák létre az »emlékezés ábécéjét«... Sir John Eccles szerint az emberi teljesítmények gazdagsága az emberi agykéregnek abból a lehetőségéből ered, hogy "igen változatos, finom és bonyolult neuron-sémák alakulhatnak ki benne"... Ennek alapján úgy tetszik, hogy az agy idegsejtjeiben valamiféle vizuális ábécé létezik, amely már korán kialakul és minden emberben közös... A világ képe vagy modellje nem állandó! A csecsemőknek nincs modellje — csak öröklött agyábécéje van — amelyből majd »megkonstruálja« a világ saját személyes modelljét. A nézés, érzés, tapintás segítségével lassacskán megszerkeszti saját világát, s megtanulja, hogyan kell használni izmait a világról alkotott képe keretein belül. Ezen a szinten a tanulás lassú és nem hatékony folyamat... Később már létrejöhet a gyors tanulás és a gyors válaszadás is... Az egyének emlékezetábécéi között genetikai különbségek vannak... Molekuláris szinten lehetséges, hogy az állandó tapasztalatok hosszú RNS molekulába vésődnek be (imprintálódnak) az agysejtekben... rejtély azonban, hogy milyen módon történik ez, s a felhalmozott tapasztalat hogyan válik ismét gyakorlati utasításokká" (53). Azoknak a funkcionális hatásoknak a tanulmányozása, melyek emberen az agyféltekék sebészeti elválasztása ("split brain") után lépnek fel, nagy segítséget jelentenek az emberi gondolkodás — kőztük a képi gondolkodás — további megismerésében. "Az agyféltekék sebészeti elválasztását a kérges test (corpus callosum), a hippocampalis és az elülső comissurák teljes átvágásával és a massa media szétválasztásával hozzák létre" (54) R. W. Sperry (9) beszámolt 321