A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1994 (Debrecen, 1996)

Művészettörténet - Kowalik, Janina: Jan Malejko (1838–1893) Munkácsy korának festője

Kowalik, Janina Jan Matejko (1838—1893) — Munkácsy korának festője A művész halálának 100. évfordulójára 1993-ban ünnepelték Lengyelországban Matejko halálának 100. évfordulóját. A Varsói Nemzeti Múzeum, melynek birtokában van 57 kép, az összes létező 146-ból, tárlatsorozatot rendezett „Hódolat Matejkónak" címmel. Az ismert történelmi képek mellett bemutatásra került több tucat kisebb formátumú olajkép is, valamint grafikai alkotások, melyek a nagy történelmi ciklus kiegészítését képezik. A varsói kiállításon megtekinthették az érdeklődők a „Lublini Uniót" és a „Zsidók befogadását" is, melyeknek állandó kiállítási helyük a Lublini Múzeumban van. Krakkóban, a művész szülővárosában a novemberben megrendezésre került tudományos konferencián a festő történelmi és művészi elképzeléseinek új interpretációit vitatták meg. A múzeumok többsége, ahol kiállításokat és különböző megemlékezési ünnepségeket szerveztek, publikált tudományos, ill. tudomány népszerűsítő anyagot. 1993-ban a művész munkáiból terjedelmes katalógust állítottak össze, melyhez előszót Ktystyna Sroczynska írt, akit Matejko kitűnő ismerőjének és kutatójának tartanak. Ez a katalógus a Lengyel Tudományos Akadémia Művészeti Intézete ötéves kutatásának megkoronásáza volt. A katalógus megjelentetésére a festő születésének 150. és halálának 100. évfordulója szolgáltatta az alkalmat. A Matejko évfordulók kitűnő alkalmat nyújtanak munkálkodásának felidézésére. Ha nem is a legnagyobb, de minden bizonnyal a legnépszerűbb lengyel festőművésszel van dolgunk, aki örökre beírta magát minden lengyel képzeletébe. Matejko lengyel kultúrtörténetben, valamint honfitársainak tudatában elfoglalta helyét a művész egyéniségében és a XIX. századi lengyel történelmi-politikai körülmények alakulásában kell keresni. Matejko 1838-ban született Krakkóban, ami az egykor független köztársaság utolsó szabad városa volt. Rövidesen azonban ez is elvesztette a függetlenségét, az 1846. februári felkelés után Ausztriához csatolták. Édesapja, aki Csehországból telepedett át Lengyelországba 1807ben, zenetanár volt, édesanyja pedig, akit Joanna Rosenbergnek hívtak, egy német származású krakkói nyeregkészítő-mester lánya. A Matejko családnál Krakkóban, a Florianska utcában, hazafias légkör uralkodott egész idő alatt. A lengyel hősökről és a nemzeti felszabadító harcokról a családban mindig szívesen megemlékeztek. Matejko két idősebb bátyja, a tizenkilenc éves Edmund és a tizenhét éves Zygmunt, 1848-ban Magyarországra jöttek azzal a céllal, hogy részt vegyenek a szabadságharcban, Bem tábornok parancsnoksága alatt. Zygmunt a Szent Márton-i csatában elesett, Edmundot pedig hazaérkezése után letartóztatták, és a Wawel börtönébe zárták. Azonban sikerült megszöknie a börtönből és Franciaországba jutnia, ahol emigránsként töltött néhány évet. 297