A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1994 (Debrecen, 1996)
Történelem - Fehér Ágnes: Gondolatok az 1990-es évek vallásosságáról
sem a pokolba, hanem alszik és várja a feltámadást. Az örök életig a halál csak alvás az embernek. Teológiájuk sarkalatos pontja a szombat megtartása a vasárnap helyett nyugalomnapként. Az adventista a hét hetedik napját, azaz a szombatot ünneli meg, ahogy az Ószövetségben meg van írva. A szabad szombat állami bevezetése előtt sok problémájuk akadt. Voltak, akik kénytelenek voltak emiatt munkahelyet változtatni (pl. maszekoltak, az építőiparban helyezkedtek el, bedolgozást vállaltak stb.). Étkezési rendszabályaikat Mózes III. könyve határozza meg. Sokan vannak közöttük vegetáriánusok; de ha nem is, a sertéshúst semmiképpen nem fogyasztják. Alkoholt, kávét, erős teát nem fogyasztanak és nem dohányoznak. Életvitelük viszonylag puritán. Minden hívő keresztény részesülhet náluk az úrvacsorában. Hisznek a millenniumban, mely Krisztusnak az első és a második feltámadás közti ezeréves mennyei uralma. A második feltámadás a gonoszoké, és csak ezer év múlva megy végbe. METODISTA EGYHÁZ Történetéről csak annyit kívánunk említeni, hogy a XVIII. században vált ki önálló mozgalomként az anglikán egyházból. Magyarországon a múlt század utolsó éveiben jelenik meg. Hielveikben fellelhetőek mind a lutheri, mind a kálvini tanok. A felnőttkeresztség mellett a gyermekkeresztséget is gyakorolják. Vallásgyakorlatukban következetes rendszabályokat állítottak fel, melyeknek betartását a hívek központi kérdésként kezelik. Vagyis szigorú rend, metódus szerint élnek. Véleményük szerint az adakozás a hívő számára nem kötelesség, hanem egyenesen kiváltság. A metódus elve szerint a gyülekezetek osztályokra tagolódnak. A gyülekezetek tagjainak nemcsak hitéleti, hanem magánéleti szféráját is számon tartják, ellenőrzik. Az úrvacsorát minden kereszténynek kiszolgáltatják. Lelkészeiknek különös gondot kell fordítaniuk arra, hogy a gondozásukra bízottaknak az élet mindennapos dolgaiban eligazítást adjanak. 1981 októberében egy csoport kivált a metodista egyházból, és önálló egyházat hozott létre: Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség néven. EVANGÉLIUMI PÜNKÖSDI KÖZÖSSÉG Egyértelműen karizmatikus közösség — talán a legjelentősebb hazánkban. Az ún. „pünkösdi-mozgalmak" a Szentlélek-keresztségét hirdető vallási irányzatok. A XX. század elején alakultak ki. Hitelveik szerint a Szentlélek-keresztség teszi lehetővé a hívő ember számára bizonyos kiváltságos képességeket, az ún. karizmák (a kegyelmi ajándékok) gyakorlását. Ilyen például a nyelveken szólás képessége. Ez a vallási irányzat Magyarországon a két világháború között jelent meg. A Szentlélek munkáját tartják tehát elsődlegesnek, melyet követ a megtérés és az újjászületés. A Szentlélek-keresztség a hívő életében új fejezetet nyit, aki ezáltal lelki ajándékok, a karizmák birtokába jut. A Szentlélek-keresztség egy átszellemült állapotot hoz létre, ilyenkor következik be a nyelveken szólás képessége. A Szentlélek életadó, megszentelő, feltámasztó munkát végez, ő vezeti el a hívőt az igazság felé. A bemerítés egyben beiktatást is jelent a gyülekezeti tagok sorába. Úrvacsorában csak bemerített tag részesülhet. A Szentlélek-keresztség új korszakot nyit meg a hívő életében, hasonlóan az újjászületéshez és a bemerítéshez. A Szentlélek-keresztségét természetfölötti jelenségek kísérik. Hiszik és vallják, hogy a Szentlélek-keresztséghez ma is ugyanazok a kísérő jelek tartoznak, mint az apostoli korban. Az ilyenkor tapasztalható lelki állapot hitből fakadó átadás, és nem eksztázis. Teológiájuk és vallásgyakorlatuk fontos része: a hit, a csodatévő erő, a gyógyítás, a prófétálás, a nyelvek nemei és a nyelvek magyarázata. A halál és a feltámadás közötti időszak állapotát az Ige „alvásnak" nevezi (vagy „megnyugvásnak"). Hisznek Jézus közeli eljövetelében, ez a nap küszöbön áll, de pontos ideje nem tudható. Havonta egyszer tártnak ún. testvéri órát, ezen csak az adott gyülekezet tagjai vesznek részt. A testvéri órán történik a tagfelvétel, a kizárás stb. Él körükben a gyermekbemutatás szokása. Más közösségbeliekkel való házassághoz csak akkor járulnak hozzá, ha a házastársak lelki közössége biztosítottnak látszik. Évenként egyszer mindkét gyülekezet hálaadó istentiszteletet tart. 195