A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1994 (Debrecen, 1996)

Történelem - Fehér Ágnes: Gondolatok az 1990-es évek vallásosságáról

SZABADKERESZTYEN GYÜLEKEZET A többi evangéliumi szabadegyházzal szemben Magyarországon alakult ki, tehát nem külföldi missziói munka eredményeként: az 1920-as években. Az 1970-es években megújulási hullám eredményeként válik karizmatikus közösséggé. Hasonlóan a pünkösdi közösséghez, a kegyelmi ajándékok, a karizmák gyakorlása itt is jellemző. Az újjászületés itt is a Szentlélekkeresztség által lehetséges. Eszkatológiájuk alapján hisznek Jézus Krisztus közeli eljövetelében. Vallják, hogy a Szentlélek megnyilvánulásának formái ma is azok, mint az első pünkösdkor és az apostolok korában. A Szentlélek kegyelmi ajándékokat oszt megváltott és megszentelt gyermekének. Vallják, hogy az Úrjézus visszajövetelét sok felismerhető jel előzi meg, valamint hisznek Jézus ezeréves békeországábsn. Gyülekezeti életük minden megnyilvánulásában a Jézus Krisztust dicsőítő Szentlélek vezetését kérik és várják. A gyülekezetben kegyelmi ajándékok működnek (pl. a bölcsesség beszéde, a hit, a gyógyítás, a prófétaság, a rendkívüli erők, a nyelveken szólás). Hiszik a hit által való gyógyulást, de a hit által való gyógyulás mellett fontosnak tartják az orvosi kontrollt, mely igazolja, hogy nemcsak átmeneti tünetmentességről van szó. A karizmákat Isten ajándékul adja, de ezek elnyerése nem cél, hanem eszköz. Minden karizma csak gyülekezeti kontroll alatt gyakorolható! A hívők a gyülekezet nyilvánossága előtt „bizonyságtételeket" tesznek, vagyis elmondják, hogy milyen kegyelmi ajándékok birtokába jutottak. Úrvacsorát csak gyülekezeti tag vehet. Gyülekezeteik urbánus típusúak. KERESZTYÉN TESTVÉR GYÜLEKEZET A századforduló táján külföldi missziói munka eredményeként jelent meg hazánkban. Létszámában jelentős az értelmiségiek és a középréteg aránya. Hitelvükben jelentős szerepet kap Krisztus második eljöveteléről szóló tanításuk. A tanaikat illetően nincs semmi különlegességük. Minden Krisztusban hívő embert testvérüknek tekintenek, velük közösséget vállalnak. Különbséget tesznek Isten mennyei népe (Krisztus Gyülekezete) és Izrael, mint Isten földi népe között. Nagyon toleránsak más szabadegyházi és történeti egyházi közösségekkel szemben. Akit a gyülekezeti közösségbe befogadnak, attól semmi jogi lépést nem kívánnak. Anyakönyvet és tagnyilvántartást nem vezetnek. Szervezeti felépítésük kifejezetten laza, egyfajta partikularitás jellemző rá. Az úrvacsorát „kenyértörésnek" nevezik. Az úrvacsora vételének nem feltétele a felnőttkeresztség, továbbá a gyülekezeti tagságnak sem feltétele a bemerítés. ISTEN EGYHÁZA Első közösségeik a XX. század első éveiben jelentek meg hazánkban. Vallják, hogy a gyülekezet tagjai beleszülettek Isten családjába. Nem hisznek az eredendő bűn tételében, mert minden ember saját életében saját hibájából vétkezik. A bemerítés és az úrvacsora mellett még a lábmosás szokását is gyakorolják. Hivatalos nyilvántartást nem vezetnek tagjaikról. Úgy vélik, hogy a Szentlélek ugyan betölti a hívőt, de ez csak időnként tapasztalható. Elvetik a prófétálást. Az eredendő bűn fogalma helyett az eredendő romlottság kifejezést alkalmazzák. Vallják, hogy a halál után az ember öntudatos állapotban van, és már ekkor megtörténik az elválasztás. A jók és a gonoszok egy napon támadnak fel, és ezután jön a végítélet. Nem hiszik a millenniumot. Az ítélet után kezdődik meg az örökké tartó uralkodás. Mint már említettük, az úrvacsorához a lábmosás szokása is kapcsolódik, melyet a nők és a férfiak külön gyakorolnak. ÉLŐ ISTEN GYÜLEKEZETE A pünkösdi mozgalmak megjelenésével egy időben alakult ki Magyarországon. E felekezet 1920 körül kezd terjedni hazánkban. Bizonyos karizmatikus vonásokkal rendelkeznek. Elvetik a jövendölést, a prófétálást. Hiszik Jézus Krisztus második eljövetelét. A H. N. Adventista Egyházhoz hasonlóan a szombatot fogadják el nyugalomnapként. Szigorú erkölcsi megköté196