A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1994 (Debrecen, 1996)

Természettudomány - Juhász Lajos–Vas András: Odúlakó madárfajok populációdinamikai változása és diverzitása

5. táblázat 6. táblázat A széncinege másodköltések eredményessége a fészekalj nagyságához viszonyítva 4 év adatsora (1990—91—92—93) alapján Fészekalj nagysága Fés/kek száma : Kikelt •tojások száma Kirepült fiókák száma A kikelt és lerakott tojások aránya; A kirepült és kikelt, fiókák aránva Bgy 1 eszekre jutó kelés átlaga Fgy fészekre jutó kirepült •••fiókák átlaga 5 5 12 12 0,48 1 2,40 2,40 6 3 15 15 0,83 1 5,00 5,00 7 5 21 16 0,60 0,76 4,20 3,20 8 7 46 46 0,82 1 6,57 6,57 9 5 37 30 0,82 0,81 7,40 6,00 10 1 10 10 1 1 10,00 10,00 Összesen 26 141 129 0,76 5,93 5,93 5,53 A kékcinege (Parus caeruleus), és a barátcinege (P. palustris) főbb költésbiológiai jellemzői a mesterséges fészekodúkban KFKCINEGF BARÁTCIN! iGF 1990 1991 1992 1993 1990 ;:: 1992 1993 Fészekszám 4 4 3 6 3 1 1 Összes tojásszám 40 42 34 54 26 10 8 Összes kikelt fiókaszám 40 42 21 43 26 10 8 Összes kirepült fiókaszám 40 42 20 34 25 10 0 Legkisebb/legnagyobb tojásszám 8/12 9/12 10/13 7/11 11/7 10 8 Legkisebb/legnagyobb kikelt fészekalj 8/12 9/12 10/11 0/11 1/7 10 8 Legkisebb/legnagyobb kirepült fészekalj 8/12 9/12 9/11 0/10 11/6 10 0 Átlagos tojásszám 10 10,5 11,3 9,00 8,66 10 8 Átlagos kikelt fiókszám 10 10,5 7,00 7,17 8,66 10 8 Átlagos kirepült fiókszám 10 10,5 6,66 5,67 8,33 10 0