A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1994 (Debrecen, 1996)
Történelem - Rácz István: Az Egyesült Államokba menekült szabadságharcos debreceni deák – Gáborjáni Szabó Sámuel
Kullin Imre — akkori századossal — Erdélyben az Olt-folyó vize mellett a Jedelesoji hidnál az orosz táborral szemben állottunk s én mint Biró Ede őrnagy zászlóallyi parancsnok segédtisztje szolgáltam. Veres-toronynál 1849 Jul 20-ka kora reggelen Lüders orosz tábornok 17 10.000 ember és 24 ágyúval megtámadott ...mi Ihász Dániel alezredes — dandárparancsnoksága alatt 1800-an védtük a verestoronyi szorost öt ágyúval, mellybol kettő a munka közt megrepedt — más nap 21-kén az ellenség meg mászván a hegyeket felettünk, és a túlnyomó erő által Török földre Rimnikba ki szoríttattunk 18 , mintegy 1150-en, 600-ná! több bajtárs öletett meg másfél napi küzdelemben. Kis-Oláh Országon, 19 Szerbián s.t.b. keresztül hurczoltatva, az ország több részéről menekült táborral Viddinnél 20 1849 Aug 30-án egyesültünk. Ide jöttek még időnként egész Oct. 4-ig az ország minden részéből üldözöttek, lehettünk összesen 4000-ren September vége felé az osztrák kormány megbízottja Hausláb tábornok 21 eljött hozzánk, Ígérve amnesztiát a haza térőknek. A sok nyomorúság mellett a Kolera is vagy 300 honvédet a vidini sikon temetett el —, nem csuda ha Hausláb October 18-kán 2000 embert a sárga fekete zászlós hajóján — remény és kétség közt vissza szállított. 22 Az ott maradottak közül — félve a kiadatástól és erőszakos elhurczoltatástól — renegáltak — 23 és Török szolgálatot vállaltak a hadseregben. Legelső volt az áttértek közt Bem tábornok. Példáját követték Kmethy, Stein, Gion tábornokok, 3 alezredes, 10 őrnagy, 27 százados, 27 fő- és alhadnagy, 3 orvos, 250 közember és altiszt.A renegáltak között az 55k zászló-aly segédtisztje Kiss József (volt tanulótársunk) elmenvén, én nem csak a 88k és 55k zászló-alyak segéd-tisztjévé neveztettem ki, de az egész ott maradt troup élelmezési kezelőjévé rendeltettem. October 20-kán gyűlt össze a katonai vizsgáló törvényszék, némely fiatal embernek tiszti czime ellen lévén kifogások, kik hadtest parancsnokaik által felterjesztettek, csupán a kormánynak többszöri költözködése által okozott zavarok miatt a kinevezési okmány meg nem érkezett... megerősítettek. 1849. November 2-kán az emigráció ott maradt részét Viddinből Sumlára 24 fellebbezte 25 a török kormány, hová csak Nov. 23-kán érkeztünk meg. 26 Ide érkezett közzénk Kossuth neje három gyermekével. Innen távolította el a török a 13 bérelt bolgár-gyilkosokat ...itt oszlott fel a későbbi emigrátio... Sumláről 1850 Febr. 16.-kán indult a Kiuthaiába bellebbezett főnökeink csapatja. 14 magyar — 9 lengyel és kiknek megengedtetett követniük — 41 egyén, összesen 64 ember. Vissza mentünk hát Várnára, s onnét rajtam kivül — a ki 8 napot Konstantinápolyban töltöttem — egyenesen a fekete tenger Bospuroson végig úsztatva a Márvány Gömlcki kikötőjében 27 vetettek csak horgot. Nyolc nap múlva — egy magyar szakácsnéval s több nélkülözhetetlen kellékekkel felszerelten — ezen utón követtem én is a bellebbezeteket, s csatlakoztam 17 Verestorony ma Romániához tartozó szoros a Déli-Kárpátokban, az egykori Szeben szék területén. 18 Mai román neve Riminicu Vilcea (?). 19 A mai Olténia területe. 20 Vidin ma Bulgária északkeleti szegletében található. A bulgáriai emigrációról általában jól tájékoztat Pásztor Imre: A Kossuth-emigráció Bulgáriában = Történelmi Szemle, 1974. 21 Eredeti írásmóddal Hausláb. 22 Ez volt az emigráció első nagy megtorpanása. 23 Azokat tekintették renegátoknak, akik keresztény vallásukat felcserélték a mohamedán hitre. Vö. Pásztor: i.m. 145—147. 24 Bulgáriában Kalarovgrad néven ismeretes. 25 Régies kifejezés, odarendelés jelenétése van. 26 A magyarok török emigrációjáról jó általános tájékoztatás olvasható A Kossuth-emigráció Törökországban. (Kiadja Hajnal István. Bp. 1927). 27 Gemlik Kisázsiában ma is fontos török kikötő. 134
