A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1994 (Debrecen, 1996)

Régészet, ókortudomány - Éry Kinga: Az ártándi késő avarkori népesség embertani képe

Ery Kinga Az ártándi késő avarkori népesség embertani képe BEVEZETŐ Most, hogy csaknem 40 évvel az ásatások megkezdése után kiadásra kerül az ártándi temető régészeti adattára, jelen kötetben lehetőség nyílt arra is, hogy az ártándi népesség embertani vizsgálatának eredményei — amelyek terjedelmi okok miatt kettéosztva, sőt két különböző kiadványban, 1966-ban és 1967-ben angol nyelven már megjelentek, — röviden újra ismertetésre kerüljenek, finomítva az akkori megállapításokat néhány apró kiegészítéssel. Táblázatok, ábrák és koponyafotók az eredeti cikkekben megtalálhatók, s a közel 25 éve írott tanulmány szövege ma is érvényes. Mielőtt azonban az eredmények összegezésére térnék, szeretnék szívből jövő köszönetet mondani Kiss Attilának, amiért vállalta Kralovánszky Alán munkájának sajtó alá rendezését, továbbá Módy Györgynek, hogy lehetőséget nyújtott az anyag megjelentetésére. EREDMÉNYEK 1. Demográfiai jellemzők A feltárt és begyűjtött, meglehetősen rossz megtartású csontvázleletek száma 258. Becsléseink szerint a 258 egyén az egykor eltemetettek mintegy 40 százaléka, a temető nagyobb részét ugyanis homokbányászattal elpusztították. A feltárt temetőrészből 95 férfi, 96 nő és 67 gyermek került elő, utóbbiak között mindössze 6 volt csecsemőkorú. A 26 : 74 százalékos gyermek:felnőtt arány jelentősen eltér a halandósági modellek szerint várható, legalább 45:55 százalékos aránytól. A hiány elsősorban a csecsemő- és kisgyermek korú halottak számában jelentős, hiszen csak a csecsemőkorúak közül is mintegy 90 fő hiányzik. Feltehető, hogy a más avarkori temetőkben is észlelt jelenség oka a legifjabb korban elhunyt gyermekek máshová temetésében rejlik, vagyis, hogy őket még nem temették a közösség temetőjébe, ilyen nagy számú csecsemőcsontváz nyomtalan elkorhadásával, ennyi sír elszántásával ugyanis aligha számolhatuk. A férfiak és nők aránya kiegyenlített. 15 és 39 év között több a női, 40 és 59 év között több a férfi, s 60 éven felül ismét több a női halott, ami megfelel a nemek szerinti halandóság várható irányának. A felnőttkori halálozási maximum 55—59 év között adódott, s a 60 éves korúak is még további 8 év megélését remélhették. Mindez viszonylag kedvező felnőtt kori halandósági viszonyokat tükröz. 105