A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1992-1993 (Debrecen, 1994)

Történelem - Töll László: A számszeríjról – A Déri Múzeum számszeríjai

34. kép A DF.5./145, A DF. 4/145, és a DF.3/145. ltsz. számszeríjak elsütő szerkezetének elvi vázlata. Maga a fegyver beélesítése több fázisú folyamat volt, mikor a (k)-val jelölt tűvel a megfelelő pozícióba nyomták a (b)-vel és (e)-vel jelölt alkatrészeket. A (j) jelölési zsinór meghúzásával a gyorsító került lövésre kész állapotba. A szerkezetet ezért gyakran neveik "tűs" elsütő szerkezetnek. A felsorolt számszeríjakhoz a tűk már nincsenek meg. 35. kép A DF.4/145. Itsz. számszeríjból kiemelt gyorsító szerkezet képe. még a XVII. sz. elején is használják, a csörlő viszont a XVI. sz. eleje után szinte teljesen eltűnik.

40 A számszeríj húrja A húr a számszeríj azon része, amely az ív erejét átadja a nyílvesszőnek. Mivel óriási terhelésnek van kitéve, ez az alkatrész, amely a leggyorsabban amortizálódik. Egy jó húrnak gyakorlatilag nyúlásmentesnek kell lennie, és óriási szakítószilárdsággal kell rendelkeznie. Éppen ezért a számszeríj húrjának előállítása külön mesterség volt, különösen a fonási titkokat őrizték féltékenyen, ezeknek jórészét ma sem ismerjük.

41 A titkolózáson kívül ennek egyik oka, hogy kevés húr maradt fenn teljes épségben, a másik, hogy ezek szétbontása maradandó ká40 A közölt adatokért köszönet illeti Palotai Gyulát, aki átengedte kéziratát. 41 A húrfonásra közöl adatokat Harmuth i.m., 143—150. Gallwey i.m., 110—113. és Rohde i.m, 57—58. Érdekes Hegedűs János szóbeli közlése, aki sokat próbálkozott húrfonással, hogy az ismertetett módokon gyártott idegek egy kicsit mindig eltérnek a múzeumi daraboktól. Tehát még mindig vannak apró megoldatlan technikai fogások. 143