A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1992-1993 (Debrecen, 1994)

Művészettörténet - Sz. Kürti Katalin: Munkácsy Mihály Krisztus-képei (1881–1896)

Sz. Kürti Katalin Munkácsy Mihály Krisztus-képei (1881—1896) Munkácsy Mihály 1877—78-ban Párizsban festette az irodalomtörténeti témájú Milton-t. Ennek európai diadalútja, s az 1878. évi párizsi világkiállításon nyert kitüntető érme újabb művelődéstörténeti képek festésére ösztönözte.

1 A Milton, a Krisztus képek, a Mozart halála megmutatta érdeklődésének változását, ízlésalakulását, azt, hogy "felnőtt" e témákhoz. Biztonsággal tájékozódott kora filozófiai, vallástörténeti vitáiban, s a maga módján állást is foglalt. A 80-as években festett nagy vásznak a kortárs Európa nagy kérdéseire keresték a választ, egyszer Milton, egyszer Krisztus téma "köntösében". I. A két első Krisztus-kép története 1874-ben, nászútja során látta Tintoretto passió-jeleneteit Velencében, a Scuola di San Rocco-ban. Innen Pestre, majd Kalocsára utazott hitvesével. Bizonyára sokat beszélgetett a nagy képekről vendéglátójával, Ilaynald Lajos érsekkel,

2 az egyházi zene és festészet ösztönzőjével, Liszt Ferenc barátjával (később több ízben nyaraltak mindketten Munkácsyék luxemburgi, colpachi palotájában).

3 Közismert volt Párizsban Ernest Renan Jézus élete című könyve, amely tizenhárom kiadást ért meg 1863—1884 között (e kiadás magyar fordítását jelentette meg 1991-ben az Európa kiadó). Renan folytatta és motiválta a német protestáns bibliafelfo1 Legfontosabb könyvek Munkácsyról: Malonyay Dezső: Munkácsy Mihály élete és munkái. (Bp., 1898) — Malonyay Dezső: Munkácsy Mihály I—

IL (Bp., 1907) — Feleky Géza: Munkácsy (Bp., 1913) — Ch. Sedelmeyer: Michel von Munkácsy. Sein Leben und seine künstlerische Entwicklung (Paris, 1914) — Genthon István: Az új magyar festőművészet története. (Bp., 1935) — Harsányi Zsolt: Ecce Homo. I—IV. (Bp., 1935) — Lázár Béla: A Munkácsy-kérdés (Bp., 1936) — Farkas Zoltán: Munkácsy Mihály (Bp., 1941) —Lyka Károly: Munkácsy Mihály (Bp., 1952) — Munkácsy Mihály válogatott levelei (Bp., 1952) Szerkesztette és az idegen nyelvű leveleket fordította: Farkas Zoltán. A bevezetőt írta: Végvári Lajos. (Továbbiakban: MMVL) — Munkácsy Mihály-kiállítás. Budapesti Műcsarnok, 1952 (katalógus), írta, szerkesztette: Oltványi Imre, bevezetővel ellátta: Pogány Ö. Gábor. — Végvári Lajos: Munkácsy Mihály élete és művei. (Bp., 1958) — Rippl-Rónai József emlékezései. (Bp., 1957) Az előszót, a jegyzeteket írta: Farkas Zoltán. — Lyka Károly: Munkácsy. A művészet kiskönyvtára, IL. (Bp., 1964) — Végvári Lajos: Munkácsy Mihály. (Bp., 1961.) —Perneczky Géza: Munkácsy Mihály. (Bp., 1970.) — Magyar művészet 1890—1919. Szerkesztette: Németh Lajos. (Bp., 1981) — Végvári Lajos: Munkácsy Mihály 1844—1900. (Bp., 1983) — Sz. Kürti Katalin: Munkácsy Mihály Krisztus-trilógiája. (Bp., 1989.), a továbbiakban: Sz. Kürti, 1989. 2 Haynald Lajos (1816—1891) elsősorban egyházszervezési és botanikai működéséről ismert. M. Ompolyi Ernő cikke (Vasárnapi Újság, 1889. XXXVI. 42. 673—75. p.) rávilágít műpártoló tevékenységére is: "az egyházi zene és egyházi festészet ösztönzéséről sem feledkezett meg alapítványaiban". A Kalocsai Néplap 1889. okt. 15-i száma közli adományai jegyzékét. 3 Haynald portréját 1884-ben, Lisztét 1886-ban festette meg. 369