A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1992-1993 (Debrecen, 1994)

Történelem - Lévai Béla: Monostor a helynekek tükrében

kisvárdai kastélyukban, a várban maradtak, de Várday Miklósné (Perényi Katalin) szívesebben tartózkodott gyermekeivel monostori udvarházában. János családja dögei kastélyában élt. 1484 januárjában Várday János és Várday László összeszedett tizennégy szentgyörgyi, harminckét kisvárdai, öt veresmati, tíz rozsályi, huszonkilenc litkei, öt papi és tizennégy dögei jobbágyot, s a 108 ember — Borsovai Péter, Anarcsi Gellért, Thusa Fábián, Kerepeci Imre és Szalánci Miklós uszítására — fegyveresen behatolt Thegzes László monostori eredejébe, az erdő nagy részét levágta, a fát elszállította, s ezzel tulajdonosának "több mint száz arany forint kárt okozott." Február elején, amikor Várday Miklós familiárisa, Nagy Bálint a hatalmaskodási ügyben Monostorra érkezett, Borsovai Péterek (Várday László és János familiárisai, ill. kísérőik) uraik utasítására fegyverrel támadtak rá, "és ha Nagy Bálint futással nem menti az életét, a helyszínen könyörtelenül meggyilkolták volna."

36 1484. december 23-án a leleszi konvent jelentette Mátyás királynak, hogy Várday Jánost és Lászlót, valamint Kerepeci Imrét, Anarcsi Gellértet és Borsovai Pétert bíróság elé idézte azért a hatalmaskodásért, amelyet a Monostorerdőben (Monostorherdey) Várday Miklós, Thegzes László és Madai László sérelmére elkövettek. Az oklevélben név szerint sorolják fel mind a száznyolc jobbágyot. A Monostorral szomszédos Szentgyörgyről (Zenthgyewrgh) a következőket nevezik meg: Búzás István, Margith László, Ács István, Forray Lukács, Bős Imre, Balogh Imre, Balogh György, Bun Demeter, Sipos Benedek, Súm Demeter, Pőcsky Péter, Tánczos Imre, Tánczos Márton és Varga Máté. Valamennyiüknek olyan családneve van, amely egy harminc évvel korábban összeállított névjegyzékben nem fordult elő. Kicserélődött volna talán egy emberöltő alatt Szentgyörgy egész lakossága? Az alatt a harminc év alatt, mely a középkori Szentgyörgy fénykora volt? Valószínűbb, hogy a Várday örökösök már az adott kort megelőzően is külön jobbágytelkekkel rendelkeztek Szentgyörgyön, s az 1453—55. évi jegyzékek csak Miklós szentgyörgyi (Klastrom-part környéki) jobbágyainak a nevét tartalmazzák az 1484. évi okirat pedig Miklós nagybátyjának, Mihálynak az unokáit: Lászlót és Jánost nevezi meg tizennégy szentgyörgyi (mihályiaki) jobbágyával együtt. 7 Monostorról az első kéziratos térkép 1746 márciusában készült. Helynevek nem olvashatók rajta, egyszerű dűlőrajz, elnagyolt vázlat csupán.

38 A Monostori-erdőt Monostori Csere néven először Kováts György 1762. évi térképe ábrázolja. Az erdőtől kelet-délkeletre Monostori Telek néven az 1594—96-ban elpuszult falu helyét, a Nagyerdő szélén pedig az azóta eltűnt Csukást is feltünteti.

39 Ehhez hasonló az 1838. évi térkép is, ezen azonban az erdőt már a napjainkban is használt Monostori-erdő néven jelölik.

40 Ugyanebben az évben egy másik térkép is készült Monostorról, s ezen — szerencsénkre — jelentős a földrajzi nevek száma. A "Monostor nevet viselő erdő" határai: északon a Hadházi oldal, északnyugaton a Boda rész, nyugaton a Szentgyörgyi oldal és a Józsakert folyása, délnyugaton és délkeleten pedig a Mester utcai Legelő. Az erdő déli harmadában három út (a Lóger útja, Töviskes útja és Csőszház útja) találkozási pontjánál már ott állt a Csőszház. Az erdő középső részét két egymást keresztező átlós út, a Botos kút útja és a Közép út osztotta négyfelé. Bodáról a Sámsoni út vezetett Pallag felé.

41 Az egykori tudósítások szerint a Monostori-erdő tisztásokkal tarkított tölgy-, nyár- szil- és kőriserdő volt. A XIX. század közepén a nagyobb tisztásokat kaszálóként hasznosították. Egy 1842. évi térkép (Nemes Szabad Királyi Debrecen városa birtokában lévő Monostor Erdőnek térképe) név szerint feltünteti a kaszálók bérlőit. Az erdő északi részében látható Fehér And37 Lévai Béla: Szentgyörgyi jobbágynevek az 1400-as évek közepén. Magyar Nyelvjárások XXVI-XXVII. 1984—1985. 115—120. Üő. Mihálylaka birtok története. Történeti és néprajzi tanulmányok (Szerk. Ujváry Zoltán) Debrecen, 1994. 123—131. 38 Szombati András: A Monostori és Pallagi határokrul való relatio. . . DvT 1, 1746. március 31. 39 DvT 17, 1762: Monostori Csere, Monostori Telek, Csukás. 40 DvT 662, 1838: Monostori Erdő 41 DvT 665. 1838. 93