A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1992-1993 (Debrecen, 1994)

Történelem - Lévai Béla: Monostor a helynekek tükrében

rás kaszálója, Nagy Demeter kaszálója, Debreczeni István kaszálója, Pánczél István kaszálója, Csikós kaszálója és Aszalós István kaszálója. Az erdő közepe táján volt Lengyel kaszálója, Ménes Ferenc kaszálója, a Csőszföld, tőle nyugatra Szabó Mihály kaszálója, keletre Farkas kaszálója, délre pedig Csendom kaszálója. Ez utóbbit tévesen Csenddomb kaszálója néven jelöli a térkép, egy másik pedig Csondom néven. A csősz kútjától délkeletre volt egy másik Csőszföld is, a Nagy András-halomtól nyugatra pedig Nagy András földje terült el. Az erdei árkon kívül is volt egy kaszáló, a Harasztosban: a Szetsei kaszálója nevű rét.

42 A csőszházat egyes térképeken Erdőőri lak néven jelölik. Az 1917-es térkép szerint az erdőőri laktól északra terült el a "Józsaiak által legeltethető erdő" íaz 1930-as években Nyúzott erdő), tőle északra pedig a "Józsaiak legeltethető vágás területe". Mesterséges tavacska is volt a Monostori-erdőben, a csőszháztól délkeletre, a Töviskes útja és a Lóger útja találkozásánál, a Békás-tó. Sok vihart látott vén tölgyek álltak körülötte, de akadt egy-két nyár- és szilfa is. "Sokféle madár élt régen ebben az erdőben. Volt sólyom is, meg tudom mutatni, hol fészkelt. Voltak baglyok is. . . " — emlékezik az idős Nagy József. "Élet volt itt régen, meg tisztaság, nem úgy, mint máma! Ha nyári zápor után a füves út hajlatában összefutott a víz, inni lehetett belőle. Mint a forrás vize, olyan tiszta volt. . . Ha a kertünk végében elkiáltottuk magunkat, az öreg tölgyes sokáig visszhangzott. . ." Ez a nagyszerű környezet késztette arra Tikos Béla erdőmérnököt, hogy pihenőparkot létesítsen Monostoron, s benne kisebb tavat ásasson. A tó mindösze 75—80 négyzetméternyi lehetett. Belsejét teraszosan képezték ki, a teraszok falát meg vesszőfonattal védték a beomlás ellen. Partját élénkzöld pázsit borította. "Kristálytiszta vize volt, valahonnét még halat is hoztak bele. Tikos Bélának a szeme fénye volt ez a kis tó, szívesen elüldögélt, megpihent a partján." Az ország távoli erdeiből különféle facsemetéket hozatott és elültetette őket a tó körül. Valóságos kis arborétumot alakított ki az évek során. De jött a második világháború. És ki törődött akkor az erdei tóval? Teraszain elkorhadt a vesszőfonat, partjai beomlottak, s a néma halak pusztulása után lármás békák vertek tanyát posványos vizében. Ekkor lett a neve Békás-tó. Mára teljesen kiszáradt, medre olyan, mint egy perzselt falú szürke kráter. A Hadházhoz tartozó Monostor-puszta (1842: Hadházi Pallagrész) északi részét egy 1762ben készült kéziratos térkép Pallagi Csere néven említi, abban az időben tehát ritkás erdő volt.

44 Ma Monostori-dűlőnek vagy népies nevén Dugó Pailagnak hívják (a Dugó csárdáról). A déli részét Monostor dűlőnek vagy Szordasnak nevezik.

45 E század elején a hadházi Monostor középső részétől keletre állt a Kerek-erdő. Kőrisfák voltak benne, melyeket szer fáknak ültettek.

4r A hadházi részt határoló utak, birtokrészek nevei: délkelet felől (a Templom-hegytől a Kettős-hegyen át a Komlós-hegyig) a Határ út (1689: A Templumnál lévő országúttya), nyugat felől, a Monostori-erdő szélén (a Nagy András-halomtól a Bocskaikertig) a Monostori dűlőút (1762: Nagy Hatházi út),

48 északon a Bocskaikert (1670: Hatházi határ).

49 A hadházi Monostort a Közép dűlő nevű út osztja két részre.

50 Ez egy két és fél kilométer hosszú, északkelet-délnyugat irányú út, mely Kisgergely felől vezet a Harasztos felé. Északnyugati részén a 42 DvT 706 és 708, 1842. 43 DvT 1573, 1917. 44 DvT 17, 1762: Pallagi Csere. DvT 706 és 708, 1842: Hadházi Pallagrész. 45 É. Kiss, i. m. 447., 469 és 490. Lévai Béla: Szordas. Magyar Nyelvőr 1992/3. 329—30. 46 Csibi Károly és Sári István közlése. 47 HBL IV. A. 1021/IV./f. No 102. 1689. 48 DvT 17, 1762. 49 HBL IV. A. 1021./IV./f.No 96. 1670. 50 É. Kiss, i. m. 464. 94