A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1992-1993 (Debrecen, 1994)

Természettudomány - Szabó Sándor: A debreceni Nagyerdő nappali lepkéi a múlt és jelen tükrében

Kis Apolló-lepke (Parnassius mnemosyne) Nagy elterjedést! faj, Nyugat-Európától Kelet-Szibériáig megtalálható. Igen sok földrajzi alfajta ismeretes. Magyarországon hegy és dombvidéken főleg, de az Alföld egyes maradványerdeiben is megtalálható. Élőhelyéhez igen ragaszkodó faj, kedveli erdőszegélyek tisztításait, nyiladékokat, ahol napfényes időben igen sebesen repülve nagy területet jár be nektárforrás után. Borult időben növények közé húzódik. A debreceni Nagyerdőről a századforduló utáni évtizedekben pusztult ki, az erdőszerkezet megváltozása folytán. Élőhelyét beépítették, illetve a nagykiterjedésű egységes Nagyerdőt feldarabolták, és mezőgazdasági művelésbe vonták. Tápnövénye az odvas keltike, még jó néhány erdőrészben megtalálható, de a lepke közel 80 éve már kipusztult a területről. Nagykároly, Nagyvárad, Tokaj a legközelebbi élőhelyei a kis Apolló-lepkének, ahol még szép egyedszámban megtalálhatók. TARKALEPKÉK CSALÁDJA — NYMPHALIDAE) — Nagy gyögyházlepke (Argynnis paphia) — Zöldes gyögyházlepke (Pandoriana pandora) — Közönséges gyöngyházlepke (Issoría lathonia) — Kerekfoltú gyöngyházlepke (Mesoacidalia aglaja) — Ibolya gyöngyházlepke (Argynnis niobe) — Kis gyöngyházlepke (Clossiana dia) — Fakó gyöngyházlepke (Clossiana selene) — Díszes tarkalepke (ílypodryas maturna) — Réti tarkalepke (Melitaea cinxia) — Nagy tarkalepke (Melitaea phoebe) — Tüzes tarkalepke (Melitaea didyma) — Közönséges tarkalepke (Mellicta athalia) Rendszertanilag tekintve az egyik leggazdagabb lepke család, ha a faj és egyedszámot nézzük. A debreceni Nagyerdőn betöltött szerepét tekintve az egyik legjobban megfogyatkozott lepkecsalád. Igen sok fajuk pusztult ki néhány évtized alatt. A maradók is megritkultak, csak néhány igen nagy toleranciával rendelkező fajuk él jelenleg is a Nagyerdőn. Igen sok védett faj található ebben a lepkecsaládban. Háborítatlan hegy-és dombvidék rétjein, erdei tisztásain, kaszálóin szép számmal még a napig előfordulnak. Rohamos faj és egyedszám változás állt be pl. a Bükk-fennsíki útépítések és azzal járó környezeti károk folytán, mint amit a Nagyerdőn is lehetett észlelni. Közönséges gyöngyházlepke (Jssoria lathonia) A Nagyerdőn előforduló egyik leggyakoribb gyöngyházas lepkénk egyike, mely igen nagy vitalitással rendelkezik. Repülése igen mozgékony, erőteljes és kitartó. Kora tavasztól egészen késő őszig folyamatosan nemzedékszám egybefolyása révén mindig megtalálhatók, főleg erdőszéli, nyíltabb területeken, ahol kellő számú nektárforrás áll rendelkezésre. Gyakran tenyészhelyétől elvándorol, ilyenkor belvárosi területeken is felbukkan. Legtűrőképesebb faj, mely még az intenzív mezőgazdasági területekkel szomszédos erdőkben is megtalálja életfeltételeit. Tápnővénye a nyíltabb homoki gyepekben mindenütt közönséges vadárvácskák és ibolya félék. Hernyók tápnövénye mellett igényli, hogy a kifejlett imágók részére elegndő orvosi atracél, ördögszem virág, mint táplálékforrás megtalálható legyen a területen. 8