A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1992-1993 (Debrecen, 1994)

Néprajz - Vajda Mária: Gesztusnyelv. A nem-verbális közlések egyik formájáról: a járásról

"orrának" enyhen kifelé kellett néznie. Egy lábnyommal jobbra vagy balra megengedett volt a köztük lévő távolság, de egymás előtt egy vonalban sohasem lehetett.

45 Hódmezővásárhelyen úgy tartották, a nőt mosolya és járása teszi kedvessé. Férfiszemnek nagyon kedves és egyben jellemző volt a szép ringó, libegős járás. Menéskor a lépések viszonylag aprók, egy kissé riszálja a farát — kelleti magát a nő.

46 Egy Kodály gyűjtötte Nyitra megyei lakodalmi dal szerint a szép járás meghatározó szempont a lányok kiválasztásában: "Arany-, ezüstért, cifra ruháért, Leányt el ne végy koszorújáért, Inkább szeressed jámborságáért, Előtted való szíp járásáért. "

4 A szép, illő járás kívánalma közé tartozott a legtöbb helyen, hogy a lányok az egyenes tartás mellett, leszegett fejjel közlekedjenek, nem nézelődhettek, bámészkodhattak, nem forgathatták a fejüket se jobbra, se balra az utcán menőben, mert megszólták: "Miért villog? Kit keres?"

48 A palócoknál a lányok, menyecskék büszkén, egyenesen jártak. A cammogva járó, esetlen mozgású palóc menyecske — még ha a szépségideál egyéb kívánalmainak meg is felelt —, nem nyerte meg a közízlést. Sokat adtak tehát a járásra. Szép járásnál egyenesen kellett tartani a hátat, a járás ütemére mozgatva kicsit "rázták a farukat", megadva ügyesen a játékát a ráncolt szoknyának.

49 Varsányban (Nógrád m.) szép lánynak a nagy farú, kis mellű, szépen járó, szép testtartásu lányt tartották. Fontos volt, hogy szépen tartsa magát a lány, és szépen menjen az úton. A legények kiálltak a templom elé, s onnan nézték melyik lány milyen járású.

50 Kocson (Komárom m.) is úgy tartották, "úgy tetszik a lány, ha büszke a járása s meg-megfintorgattya a farát."

51 A férfi ideált többnyire az izmos láb, a határozott, kemény lépés testesítette meg. A paraszti szépségideálban tükröződnek a nemi szerepek is, hiszen míg a férfiaknál a kemény, a katonás, a nőknél a könnyed, libegős járás volt az elvárt." A szépség összekapcsolódott a munkára, az életre való alkalmassággal. " A friss járásról a nők munkabírására, fürgeségére is következtettek.

54 Viselet A hagyományos paraszti viselet megkívánta, hogy viselője annak vonalait követve formázza alakját és alakítsa mozgását." Fél Edit a mezőkövesdi viselet tanulmányozásakor — úttörő jellegű módon — külön fejezetet szentelt a test technikájának. "Újabb szempontok a viselet ku45 Nagy Gy. 1975. i. m. 457. 46 Nagy Gy. 1975. i. m. 458. 47 Magyar Népzene Tára III/A. Lakodalom (Bp., 1955) 510. 48 vö.: Veres László: A paraszti életrend szabályai Mátraderecskén. In: Mátraderccske (Lger, 1978) 122.; Szűcs Sándor: Néprajzi vonatkozások Bihar-vármegyében. In: Bihar-vármegye (Szerk.: Nadányi Zoltán, Bp., 1938) 232. 49 Morvay Judit: Asszonyok a nagycsaládban (Bp., 1956) 226. 50 Gergely Katalin: Változások Varsány népviseletében, In: Varsány. Tanulmányok egy Észak-Magyarországi falu társadalomnéprajzához (Szerk.: Manga János, Bp., 1978) 243. 51 FélE.: 1941. i. m. 93. 52 Nasy Gy. 1975. i. m. 460., 461. 53 Néprajzi Lexikon 5 k. (Bp., 1982) 8. 54 Morvay J. 1956. i. m. 226. — Ezért mentek a palóc lányok és a fiatal menyecskék "seregve, forogva, táncolva" az utcán végig. 55 Magyar Néprajzi Lexikon 5. k. (Bp., 1982) 8. 352