A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1992-1993 (Debrecen, 1994)

Néprajz - Vajda Mária: Gesztusnyelv. A nem-verbális közlések egyik formájáról: a járásról

tatásához" című írásának alcímeként is "A test technikája" szerepel, melyben a gesztusok kutatásának fontosságára hívja fel a figyelmet, természetesen nemcsak a viselettel kapcsolatosan, hanem más téren is fontosnak tartva az idevonatkozó vizsgálatokat.

56 A népviseletben "a mozdulatnak, — különösen a járásnak — szoros kapcsolata van a ruhával, nevezetesen annak kifejezési, hangsúlyozási szándékával. A köznapi, egyszerű ruhában másként mozognak, mint az ünneplőben. A csípők járásközbeni ringatása ugyanazon szándék szolgálatában áll, mint a sok, ráncolt és bő szoknya: a csípők hangsúlyozását célozza."

57 Palotay Gertrúd szerint "valójában nem az anyag, a forma és a szín határozza meg döntően a ruházat népi vagy városi voltát, jellegét, hanem a felöltés, a viselés módja, mikéntje. A népviseletbe felülről alászálló viseletdarabok "éppen ezáltal, a felöltés, testtartás, a mozgás, egyszóval a használat és az élet különbözősége által alakulnak, hasonulnak át idővel népiekké."

8 A viselet — járásmód — testfelépítés szoros korrelációjáról ír a sárközi (Tolna m.) viselettel kapcsolatban Féja Géza: "Súlya van ennek a ruhának, izmos, fejlett, telt idomú test bírja csak viselni, ezért hagyja el a mai törékenyebb alkatú nemzedék. A sárközi ruhában be kell húzni a hasat, tehát csak erősen riszálva lehet járni. Ehhez pedig elengedhetetlen, hogy legyen, mégpedig bőségesen, amivel riszál. Ha valaki nem bírja ezt a tartást, csúffá teszi a gyönyörű viseletet."

59 Mezőkövesden a helyi kívánalom az, hogy a népviseletben feszesen, egyenes háttal, kitartott mellel (de lapos mellel) álljon és mozogjon a nő, és hogy szoknyája "mozduljon rajta", "forduljon rajta". Ahhoz, hogy a szoknya forduljon, aprókat lép a matyó nő, és lépésenként fordít egyet-egyet a csípőjén jobbra és balra. Ehhez a mozgáshoz szeretik a magas sarkú csizmát, mert "abban szebben tud menni, jobban forgatja magát, feszesen van, a ruha hátát feszíti, egyenesen hordozza magát." A karját ehhez a járáshoz "lóbázza" a matyó nő, egyenesen tartva löki előre és hátra lépésenként. Keze feje nyitva, ujjai feszítve. Ha áll, egyenesen áll: "feszesen kitartotta magát."

60 Az egrieket azzal gúnyolták, hogy az egri leánynak a fara indul útnak. Ugyanis ringó szoknyát hordtak még a század elején, s azt mondta az anyjának, mikor hazulról el akart indulni a leány: "Édesanyám tessék már elindítani a faromat."

6 A sokszoknyás varsányi viselethez is meghatározott járás és kéztartás párosult, amelynek lényege az egyenes testtartás, a csípő ringatása és a test mellett lógató, himbálódzó kéztartás volt. A szoknyának arra az ütemre kellett ringani, hogy "tiszta búza, tiszta búza". Aki lustán ment, annak a szoknyája arra az ütemre ringott, hogy "zab, zab". Ezt a csípőringatást a szapora járás is elősegítette, amit úgy fejeztek ki, hogy a "talpa alatt ne melegedjen meg a föld", vagy "ne hervadjon el a fű a talpa alatt".

61 A viselet részét képező lábbeli is erősen rányomta bélyegét a járásmódra. A legszebb járás, a lábat feszesebben tartó csizmában esett, a bocskor slampossá; az egyes helyeken, főként a németeknél szokásos facipő csoszogóvá tette a járást, a legnagyobb igyekezet ellenére is. íme így vall erről egy múlt század közepéről való Somogy megyét ismertető írás: "Nevezetes, hogy a' németfaj, főkép a' zselizi 2—3 helységben (Bőszinfán, Hárságyon, Sz. Lászlón) a' magokkal még beköltözésükkor behozott faczipőt sárban, és téli hidegben hordják; melly ugyan a' gyalogjárást lassú — csoszogóvá teszi." 56 Fél Edit: Újabb szempontok a viselet kutatásához. A test technikája = Ethn. 1952. 408—415.: Mezőkövesd város monográfiája. (Szerk.: Dr. Sárközi Zoltán és Dr. Sándor István, Mezőkövesd é. n.) 547— 551. 57 Palotay Gertrud: ízlésnyilvánulás a népi ruházatban. = Néprajzi Értesítő 1940. 187. 58 Palotay G. 1962. i. m. 190. 59 Féja Géza: Sarjadás (Bp., 1963) 34. 60 Fél E. é. n. i. m. 547. 61 Gergely K 1978. i. m. 243. 61/b Gunda Béla: A rostaforgató asszony (Bp., 1989.) 153. 62 Szakácsi Csorba József: Somogy vármegye ismertetése (Pest, 1857) — idézi Kresz Mária: Magyar parasztviselet 1820—1865 (Bp., 1956) 196. 353