A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1992-1993 (Debrecen, 1994)

Történelem - Surányi Béla: A szántóföldi növénytermesztés szerkezete Debrecen mezőgazdaságában (1920–1990)

A lucerna termésátlagának a duplázódása egyúttal jelzi a növényfaj "felértékelődését" is. A szemestakarmánynak termesztett zab szerepe visszaesett, amelyet az is bizonyít, hogy pl. 1970-ben a vetésterülete csak 15 kat. hold. 1936—1962 között a termesztett növények közé tartozott — valószínűleg szántóföldi növényként — a sárga-, és a görögdinnye, s egyéb növényféle, ez utóbbiak vetésterülete 1936-ban 1,4%-ot, 1948-ban 1,7%-ot, 1962-ben pedig csak 1,3%-ot foglalt el. A szántóföldi művelés termesztés-technikájának egyik alapeleme közé tartozott évszázadokon keresztül — a talaj táperejének színvonalát meghatározán — az ttgarolás, amelynek aránya minősíti a termelés színvonalát és visszaszorulása összefüggésben van földhasználat intenzitásának a növekedésével. Válságos korszakokban rendszerint emelkedik az ugar aránya, pl. a háborús évek, az 1945 után átmeneti időszak. 79 Növénytermelés (1976) 481. o. Az Országos Mezőgazdasági Címtár mezőgazdasági kamaránként vette számba az egyes törvényhatósági városok 100 kat.hold fölölti gazdaságait, ahol számottevő mértékben folyt az egyes szántóföldi növénvek termesztése. Lásd: OMC (1937): Debreceni gazdaságok és uradalmak: köles termesztés: 455.o. lencse termesztés: napraforgó termesztés: 470.O. káposztarepce termesztés: 472.o. szója termesztés: 486.o. lucerna termesztés 463.o. (maggal együtt) mohar termesztés: 4ó8.o. bükkönymag termesztés: 44—45.o. csillagfürtmag termesztés: 450.O. csibehurmag termesztés: 450.O. fűmag termesztés: 452.o. lóheremag termesztés 459.o. répamag termesztés: 482.o. búza termesztése: 4()8.o. rozs termesztése: 416.o. járpa termesztése: 419.o. zab termesztése: 422.0. kukorica termesztése: 426—427 burgonya termesztése: 432.o. répa termesztése: 476.o. dohány termesztése: 489.o. dinnye termesztése: 495.o. mák termesztése: 467.o. takarmánykáposzta termesztése: 472.o. salátamag: 485.o. széna termesztése: 513.o. A búzatermesztő gazdaságok bőséges fajtakínálatból választhattak, de a legjelentősebbek a Bánkúti-, a Mezőhegyesi-, az Ozorai-, és a Székács-féle fajták voltak. Lásd: Uo.: 408.O. A kukoricából a Bánkúti-, a Fleischmann-féle lófogú változatok, a korai Székely-féle fajták domináltak. Lásd: Uo.: 426—27.o., a még akkoriban is termesztett fajtákról lásd: Cserháti Sándor: Általános és különleges növénytermelés (Bp., 1922). 2.bőv.kiad. 2.k. 126—28. A burgonyaterület zömén az Ella, a Früheste, a Gülbaba, a Krüger, a Rózsa, a Száznapos fajtákat termesztették. Lásd: Uo.: 432. 238