A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1992-1993 (Debrecen, 1994)

Történelem - Surányi Béla: A szántóföldi növénytermesztés szerkezete Debrecen mezőgazdaságában (1920–1990)

modellt. Az 1950-es évek" közepén a mezőgazdasági területnek csak töredékén (5,6%) folyt szövetkezeti gazdálkodás. A második "szövetkezetesítési hullám" alakította ki az 1990-es évekig

25 létező gazdálkodási formát, illetve egységet, amely a szövetkezeti mozgalom egy vadhajtásának tekinthető. Noha objektív megítéléséhez még túl közeli az összeomlása. Csak akkor válik értékelhetővé, ha már működik az "új forma", s lesz összehasonlítási alap. Már elöljáróban el kell ismerni, hogy az 1945 után meginduló, erőszakkal tarkított szövetkezeti gazdálkodás ideológiai, politikai éle sokat tompult az évtizedek során, s emellett emlékezetté nemesült az a töméntelen társadalmi és egyéni feszültség, amely az erőszak nyomán sarjadt. De ez nem a nagyüzemi gazdálkodást minősítette, hanem azokat, akik az ideológiai elvektől elvakulva tönkretették a magyar parasztságot. De vajon más úton, milyen "ára" lett volna annak, hogy megszülessen egy viszonylag •— számos területen világszínvonalon álló — modern magyar mezőgazdaság? E kérdésre csak a jövő generációja tudja megadi a választ, s akkor még nem történt említés e gyötrelmes folyamatnak az egész társadalomra, magára a parasztságra gyakorolt hatásáról. A tulajdonviszonyok átalakulásának folyamata a mezőgazdaságban."*

3 A szántóterület megoszlása társadalmi szektorok szerint (%) (országos) állami szektor szövetkezeti szektor egyéni és kisegítő gazdaságok 1949 1,1 0.8 98.1 1953 15,8 26.0 58.2 1958 13.6 13,0 73,4 1961 13.3 79.5 7.2 24 HB megye (1957): 169.: termelőszövetkezet termelőszövetkezeti csoport száma 6 3 összes terület, hektár 1.009 483 ebből szántó, hektár 917 421 egy szövetkezeti tagra jutó szántó, hektár 3,5 5,4 egy gazdaság átlagos területe, hektár 168 161 25 Hajdú-Bihar megye fontosabb statisztikai adatai (1960) (Db., 1961) 9. o. Lásd később: IIB megye (1961). 146.: 1960. dec. 31. 1961. dec. 31. szövetkezetek száma 17 16 közös és háztáji hektár 11 378 14 859 átlagos terület hektár 669 928 közös terület hektár 10 201 13 133 szántó (közös és háztáji hektár) 9 628 12 355 közös szántó, hektár 8 457 10 634 1958-ban a szántóterület 1/3-a tartozott a szövetkezeti szektorba, s 2/3-a részén egyéni gazdálkodás folyt. 1961-re megváltozott a helyzet, s az ún. szocialista szektor részesedése a mezőgazdasági területből 96,3-ra emelkedett. Lásd: Beszédes számok. Db., én. 12—15.o. 26 Tar Imre: A parasztság társadalmi-termelési viszonyainak átalakulása (1930—1985) (Bp., 1988.) 68. 227