A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1992-1993 (Debrecen, 1994)

Történelem - Surányi Béla: A szántóföldi növénytermesztés szerkezete Debrecen mezőgazdaságában (1920–1990)

Debrecenhez tartozó mezőgazdasági termelőszövetkezetek földterülete alig változott 1961 óta, csak az üzemek száma mósodult, így az 1970-cs évek közepén

27 hét termelőszövetkezet közös területe 14 861 hektárra rúgott. Az 1980-as évek"

1 elején bővült a közös földterület 3 187 hektárral, egyidejűleg négyre apadt az üzemek száma. Debrecen közigazgatási határán belül a mezőgazdaságilag hasznosított terület 1945 után több, mint a felére csökkent

24 (49%), ami érzékenyen érintette az állattartást, hiszen a város elveszítette gyepterületének 9/10 részét. A megmaradó kb. 46 000 hektárból

30 a mezőgazdasági szövetkezetek

31 kb. 18 000 hektáron gazdálkodtak. Közel 15 000 hektár erdő

32 állami kezelésbe került, a fennmaradó 13 000 hektár megoszlott az állami gazdaságok, s egyéb tanácsi, egyéni és kiegészítő gazdaságok között. Üzemnagyság Az 1895-ös és az 1935-ös mezőgazdasági összeírás összehasonlításakor kiderül, hogy "... a nagy, tanyás határral rendelkező városi törvényhatóságok ... (közül) ... Debrecen.... a törpebirtokok arányának nagymérvű megnövekedésével tűnik ki... 40 évvel ezelőtt a törpe- és a (kis) parasztüzem nagyon kedvező egyensúlyban volt egymással; azóta óriási arányú birtokaprózódás ment végbe, ennek következtében a törpebirtok számaránya pl. Debrecenben 53,3%-ról 27 Tájékoztató a mezőgazdasági termelőszövetkezetek 1974. évi főbb zárszámadási adatairól. (Db., 1975.) 1. táblázat. Lásd később: Tájékoztató (1975). 28 A mezőgazdasági szövetkezetek és szövetkezeti vállalatok 1980. évi gazdálkodásának tapasztalatai. (Db., 1981.) 1. sz. mell. Lásd később: A mg-i (1981). Az 1970-cs években a debreceni termelőszövetkezetek a következők voltak: Bocskai, Hunyadi. Kossuth Kölcsey. Petőfi, Új Elet, Vörösmarty. Az egyesülések eredményeként az. alábbi négy üzem érte meg az. 1990-es években bekövetkező változásokat: Béke, Kossuth Hunyadi és az Új Elet. Debrecen 1945 utáni mezőgazdaságának történetére rányomja bélyegét a keleti típusa szövetkezeti mozgalom, melynek tárgyilagos értékelésére alapvető szükség van. Az elkövetkező időszak kutatójának figyelembe kell venni, hogy valójában nem magát a szövetkezeti mozgalmat — egy nagymúltú társadalmi, termelési intézményrendszert-kell górcső alá venni, hanem azt a politikát, amelynek eszköztárában a sokak által jól ismert ideológiai elvek, gyakorlati módszerek szép számmal sorakoztak. Az. értékelésben a "hogyan"-ra adott válaszok hordozzák a megoldás kulcsát. A magyar mezőgazdaság átalakulása — az más kérdés, hogy miként — közelebb vitte az országot a világszínvonalhoz, megteremtette azt a keretet, melyet napjainkban tartalommal kell megtölteni. 1 la csak az. eredményt nézzük, az erőszakos "kolhozosítás" rövidre zárt egy társadalmi folyamatot, sokkolva egy kiszolgáltatott népréteget, az. ország javarészét kitevő parasztságot, amely talán kemény piaci viszonyok közölt, ugyanolyan, vagy hasonló megrázkódtatásnak lett volna kitéve, netalán csak időben elhúzódva. 29. MStíi (1948): 73.o., és Iliim (1957): 117. 30 y;S7A:(1988): 239. 31 Hajdú-Bihar megye statisztikai évkönyve. (Db. 1981.) 202. Lásd később: HB triebe (1981). 32 Lásd: 30. 33 A tulajdonviszonyok változásának lezáródása után. a telekkönyvi bejegyzések alapján lehet csak tisztázni, hogy miként alakult Debrecen közigazgatási területén a mezőgazdasági földterület, milyen nagyságrendi és tulajdonjogi változások történtek az. elmúlt évtizedek során. Debrecen városának egykori területéből valószínűleg részesedett a Pallagpusztai Állami Gazdaság, a Hortobágyi Állami Gazdaság, a Debrecen Állami Gazdaság, a Kismacsi Állami Gazdaság, a Debreceni Mezőgazdasági Kísérleti Intézet Gazdagsága Pallagpusztán, az Lbesi Állami Gazdaság, a Mezőgazdasági Technikum Debreceni Tangazdasága, a Mezőgazdasági Akadémia Tangazdasága és a Debreceni Sertéstenyésztő és Hizlaló Vállalat. Lásd: Molnár István—Szabotté, Med^csi Eva: Az állami gazdaságok Magvarországon. (Bp., 1987.) 380. 384—385., 389., 394—95., 397., 400.O. és HB megye (1957) 192. o. A magyar mezőgazdaság "nagyüzemesítésének" befejezésekor Hajdú-Bihar megyében a földterületi tulajdonviszonyok szerinti megoszlása 1965-ben: állami szektor: 31 % szövetkezeti": 63,7% egyéni, kisegítő gazdaságok: 5,3% Lásd: MSta. 2. köt. 187. 228