A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1992-1993 (Debrecen, 1994)

Történelem - Töll László: A számszeríjról – A Déri Múzeum számszeríjai

40. kép Csigasoros, vagy más néven motollás felhúzóval ellátott számszeríj. kivette azokat. Tapasztalata szerint a szóráskép nem változott, tehát a forgatás elsőrendű célja nem a lőpontosság növelése lehetett.

44 (Érdekes, hogy egy jó súlyelosztású nyílvessző — akár kéziíjról, akár számszeríjról van szó —, tollak és nyílhegy nélkül is célba talál.) Ez arra enged következtetni, hogy a súlyosabb sebokozás végett rotáltatták a vesszőt. Az is elképzelhető, hogy így kevésbé csapódott félre a páncélról, ha ferdén érkezett rá. Magyarázat lehet még az is, hogy egy ilyen vessző aránylag erős hangot adott ki repülés közben, s a csatatéren mind az emberek, mind a lovak számára meglehetősen rémisztő lehetett egy rájuk ereszkedő süvöltő nyílfelhő. A nyílvessző szára a végénél kissé laposra volt faragva, hátulnézetben álló ellipszis formát mutat. A függőleges méret növelésével azt érték el, hogy a kioldás pillanatában az előrevágódó ideg nem csúszott le a vessző végéről, másrészt így fért bele a dió a hasítékba. (48. kép) Az íjászok használtak speciális, kicsiny háromszög fejű nyílvesszőt lemezpáncélok ellen, gyújtónyilat városotromoknál, szakállas nyílvesszőt lovak ellen. A már említett gyújtónyíl úgy 44 Gallwey i.m, 17., 147