A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1991 (Debrecen, 1993)

Természettudomány - Lovas Márton: Polgár természeti viszonyai, növény- és állatvilága

8. kép A kiszáradó IV. o. szikes talaj megrepedezik A vízzel borított szikfok növényzete a mészpázsitgyep. Nevét a sziki mészpázsitról (Puccinellia limosum) kapta. Itt él a sziki szittyó (Juncus geradi), a varangyszittyó (Juncus bufonius), a réti szittyó (Juncus compressus) és a mocsári csetkáka (Eleocharis palustris). Vizében nyár elején a sziki boglárka (Batrachium aquatile) virágzik. Itt találjuk az endemikus (bennszülött) magyar sóballát (Suadea pannonica), a nagyobb termetű ágas sóballlával (Suadea maritima). Megjelenik a sziki budavirág (Spergularia salina) és a szárnyasmagvú budavirág (Spergularia media) virága is. Kiszáradása után a szikfokon a kamilla és a sziki útifű telepszik meg. A vaksziken a talaj magas sótartalma és a korai kiszáradás miatt csak egy-két növény tud megmaradni. A nyár közepétől a bárányparéj (Camphorosma annua) kezd kifejlődni. Rajta kívül a szikpadka felé húzódva csak a sziki pozdor (Scorsonera a cana) és a sziki üröm (Artemisia salina) néhány példányát találhatjuk ezen a sós-sivatagi talajon. A polgári határban a Nagy-legelőn és távolabb Tiszagyulaháza és Görbeháza határában igen jól lehet tanulmányozni ezeket a növénytársulásokat. Erdei növénytársulások Polgár közelében manapság kevés erdőt találhatunk. A rekonstrukciós térképek tanúsága szerint egykor a sziki erdősztyepptölgyesek ősi sziki gyepvegetációval és kőris-szil ligeterdőkkel keveredő komplex társulásai borították a mocsarakból kiemelkedő hátságokat, míg a folyókat bokorfüzesek és fűz-nyár ligeterdők, a magas ártéren pedig a kőris-tölgy liegeterdők kísérték. Polgár határában a Tisza árterében még néhány helyen fogalmat alkothatunk az egykor jóval nagyobb ártéri erdők jellegéről. 50